Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
Magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • w92 1/1 24–25. o.
  • Genezáret — ’Csodálatos és gyönyörű’

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Genezáret — ’Csodálatos és gyönyörű’
  • Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1992
  • Hasonló tartalom
  • Genezáret
    Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! 1. kötet
  • Gyere, utazd körül a Galileai-tengert!
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1993
  • Élet a bibliai időkben – A halászok élete
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 2012
  • A Galileai-tenger környéke
    Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! 2. kötet
Továbbiak
Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1992
w92 1/1 24–25. o.

Színhelyek az Ígéret földjéről

Genezáret — ’Csodálatos és gyönyörű’

„A Genezáret-tó mentén ugyanezen a néven, egy jellegzetességében és szépségében csodálatos vidék terül el. Gazdag talajának köszönhetően nincs oly növény, amely meg ne teremne itt, a lakosok ezért mindent termesztenek: az éghajlat olyannyira mérsékelt, hogy a legkülönb fajtáknak is megfelel . . . Ezen a vidéken nemcsak a legmeglepőbb változatosságú gyümölcsök teremnek meg; hanem mindezekből folyamatos ellátás is biztosítva van . . . A talajt olyan forrás öntözi, melynek jelentős a megtermékenyítő hatása.”

Így írta le Josephus történetíró a közkeletű nevén Galileai-tengernek ismert tó észak-nyugati szélén elhelyezkedő háromszög alakú síkságot. A fenti fényképek alapján nem nehéz elképzelni, mennyire termékeny volt ez a síkság, Galileában az egyik legtermékenyebb.a Ez a vidék oly nagy jelentőséggel bírt az ősi időkben, hogy az evangéliumíró Lukács a szomszédos édesvízi tengert ’a Genezáret tavának’ nevezte (Lukács 5:1).

Lukács akkor használta ezt a kifejezést, amikor arról beszélt, hogy Jézus erre a vidékre jött és talált négy embert, akik apostolokká lettek. Vajon földművesek voltak ezek az emberek, akik ebből a termékeny talajból éltek, szőlőt, diót, olívabogyót vagy fügét termelve? Nem. Ezek a növények bőségesen ellátták a Genezáret-síkságot, de ezek az emberek halászok voltak, és azt is könnyű megértenünk, hogy miért voltak azok.

A síkságot átszelő folyók valószínűleg olyan növényzetet hordtak a tengerhez, amely lakomát jelenthetett a halak számára. A tenger vize ezért nyüzsgött a halak sokaságától, ez pedig meglehetősen felvirágoztatta a halászatot. Péter és András kereskedő halászok voltak, ahogyan Jakab és János is, akik Zebedeus, a halász fiai voltak (Máté 4:18–22; Lukács 5:2–11).

Gyakran úgy történt a halászás, hogy a csónakból bevetették a hálókat. Éppen ezt tette Péter és András is, amikor Jézus feléjük közeledett. Egy hosszú vonóhálót vetettek be félkör alakban. Fabóják tartották fent a háló szélét, alul pedig súlyok tartották lent a hálót a tenger medrében. Ilyen hálóval rengeteg halat lehetett fogni. Ezután a csónakba emelték a hálót, vagy sekélyebb vízbe vontatták, hogy a parton kiürítsék. Az étkezésre alkalmas halakat külön kellett választani az étkezésre alkalmatlanaktól. Figyeld meg, milyen hiteles beszámolót olvashatunk a részletekről a Lukács 5:4–7, és a János 21:6–11-ben. Emlékszel, Jézus ezt a halászati módszert említette a hálóról szóló szemléltetésében? (Máté 13:47, 48). Továbbá, a Máté 4:21-es verse kihangsúlyozza, hogy a halászoknak gyakran időt kellett fordítaniuk a hálóik megjavítására, melyeket a sziklák vagy a halak elszakítottak.

Ha végigutaznál a Genezáret-tó partján, valószínűleg sok olyan helyszínnel találkoznál, ahol állítólag Jézus szolgálatának az eseményei történtek. Az egyik ilyen hely például egy zöld hegy, amelyen a hagyomány szerint Jézus a Hegyi beszédét mondta el. Ez az állítás nem mond ellent az evangéliumi beszámolóknak, mivel a Hegyi beszéd elmondásakor Jézus a Genezáret-síkság közelében volt (Máté 5:1—7:29; Lukács 6:17—7:1).

Egy másik hitelesnek mondott helyszín viszont nem egyezik a bibliai tényekkel. Ma egy templom áll azon a helyen, ahol feltételezhetően Jézus 4000 embert vendégelt meg hét kenyérből és néhány halból (Máté 15:32–38; Márk 8:1–9). Ezt az eseményt Márk beszámolója nem a Genezáret-síkságára helyezi, hanem „a Tízváros vidékére”, amely a tenger másik oldalán, 11 kilométerrel távolabb volt (Márk 7:31).

Máté és Márk azt mondják, hogy a csodatétel után Jézus hajóval Magadanba, vagy Dalmánutába utazott (Máté 15:39; Márk 8:10). A tudósok kapcsolatba hozzák ezt a vidéket Magdalával (Migdal), a Genezáret-síkság Tiberias felé eső nyugati részével. A The Macmillan Bible Atlas szerint Magdala híres volt a „halfeldolgozó iparáról”. A tónak ezen a részén a bőséges haltermés bizonyára lehetővé tette, hogy a halászat célszerű és hasznot hajtó üzletté váljon.

Érdekes módon az 1985—86-os aszály miatt olyan alacsony lett a víz szintje a Galileai-tengerben, hogy ez lehetővé tette a tó medrének a kiszélesítését. A Genezáret-tó mellett két férfi megtalálta egy régi hajó maradványait. A régészek azt állapították meg erről a fából készült halászhajóról, hogy abból az időből származik, amikor Jézus meglátogatta a Genezáret-tó és -síkság vidékét.

[Lábjegyzet]

a Lásd a nagyobb méretű színes fényképet Jehova Tanúi 1992. évi naptárá-ban.

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Pictorial Archieve (Near Eastern History) East

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Pictorial Archieve (Near Eastern History) East

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

Garo Nalbandian

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

Pictorial Archieve (Near Eastern History) East

    Magyar kiadványok (1978–2026)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • Magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás