A kapuk titka

SOKAKAT furdal a kíváncsiság, hogy megfejtsenek valamilyen titkot — valamiféle rejtélyes szöveget, amit így is, úgy is lehet olvasni, és ami a végén meglepetést tartogat, esetleg valamilyen kincsnek a felfedezését. Ha te is e kíváncsiak közé tartozol, bizonyosan érdekelni fog ’a kapuk titka’.

Ez a titok Megiddónál kezdődött, annál a stratégiai fontosságú városnál, amely az ókori Közel-Kelet kereskedelmi és katonai utait uralta. A régészek napvilágra hozták egy monumentális védőkapu maradványait, amely meggyőző bizonyítékok szerint Salamon idejéből származik. Mihez hasonlított ez a kapu? Nos, a kérdések elkezdődnek.

Egy ókori utazó vagy egy támadó hadsereg, amely az erődített városhoz vezető úton felfelé haladt, előbb az előkapuhoz ért. Azon belül volt egy tér vagy udvar. Ott bent a támadó fedezetlenül maradt volna, amint előrenyomul és balra fordul, hogy eljusson a fő védőkapuhoz, amely a rejtélyünk középpontja.

Elől megerősített tornyok álltak a kapu két oldalán. Az egész kapu-építmény nem közönséges talajkövekből, hanem kockakövekből (gondosan faragott építőkövekből) volt összeállítva, ami Salamon idejére jellemző. A kapun belül azonban jellegzetes stílus volt megfigyelhető. Egy hosszú előtér mindkét oldalán tömzsi fali pillérek vagy támpillérek sorakoztak, amelyek hat kamrát alkottak az őrség számára. (Vö. Ezékiel 40:6, 10, 20, 21, 28, 29.) Rendes körülmények között egy szekér vagy egy csoport kereskedő könnyen átjuthatott, ámde más volt a helyzet a támadók esetében, akik át akarták törni a hatalmas főkapukat. A pillérek arra kényszerítették őket, hogy egy szűk átjáróba nyomuljanak be, a megiddói sereg színe-java között, akik a jobb és bal oldalon levő kamrákban voltak elhelyezve.

Most a rejtély a Galileai-tengertől északra folytatódik az ősi Hásor telléjénél vagy romdombocskájánál, ahol John Garstang professzor 1928-ban ásatásokat végzett. Egy izraeli régész, Yigael Yadin 1955-ben utazott el ehhez a jelentős telléhez. Ez a bibliai kijelentés járt az eszében: „Ilyen kényszermunkát vetett ki Salamon király, hogy felépítse Jehova házát. . . Jeruzsálem falait, Hásort, Megiddót és Gézert” (1Királyok 9:15). Logikusnak látszott, hogy Salamon mérnökei ugyanazon tervrajz alapján készítik el az általuk újjáépített más városok erődítményeit. Vajon megtalálják-e Hásorban is az ilyen Salamon-korabeli kapukat?

Amikor Yadin munkásai az ásatásokat végezték, megtalálták egy kazamatának a falait, egy kettős falat, amely között kamrák voltak. Majd előtűnt a falakhoz csatlakozó nagyobb építmény. Yadin elmondja: „Nyomban megértettük, hogy megtaláltuk a kaput. . . Azonkívül nemsokára nyilvánvalóvá lett, hogy a kapu terve — a hat kamrával és a két toronnyal együtt —, valamint annak mérete azonos a [sok évvel] korábban Megiddónál feltártéval. . . Táborunkban egyre nőtt az izgalom. . . A talajra véstük Megiddó kapujának tervrajzát, fadarabokkal megjelöltük a szögeket és a falakat, azután pedig arra utasítottuk a munkásainkat, hogy a jelzések nyomán ássanak, ezt ígérve nekik: ’Itt egy falat fogtok találni’, vagy: ’emitt egy kamrát’. Amikor a ’próféciánk’ bevált, a tekintélyünk igen nagyra nőtt! . . . Amikor felolvastuk [nekik] a Salamon hásori, megiddói és gézeri tevékenységéről szóló bibliaverset, a tekintélyünk egy kissé lehanyatlott, a Biblia tekintélye viszont az egekig szökött fel!” (Hazor: The Rediscovery of a Great Citadel of the Bible [Hásor: Egy hatalmas bibliai erőd újra felfedezése]).

Úgy látszott, sikerült megoldani a kapuk titkát, pontosan a Biblia adatai szerint. De mi a helyzet a délre fekvő Gézer esetében? Yadin tudta, hogy R. A. S. Macalister ír régész, aki 1902 és 1909 között végzett ott ásatásokat, semmit sem talált, ami Salamonra utalt volna. Talán figyelmen kívül hagytak valamilyen fontos nyomot, amely hozzásegített volna annak felderítéséhez, amit Yadin „gézeri rejtély”-nek nevezett?

Yadin elmondja: „A Hásornál történt felfedezések, valamint a Királyok első könyvének híres részlete arra indított engem, hogy újra megvizsgáljam Macalister jelentését a kapu helyének meghatározása reményében. El lehet képzelni a meglepetésemet és nagy izgalmamat, amikor. . .egy vázlatrajzra bukkantam, amelynek ez volt a címe: ’Gézer makkabeus várának alaprajza.’” Macalister a „vár” romjainak életkorát a zsidó Makkabeusok lázadásának idejére (i. e. a második század) vezette vissza. Yadin azonban úgy gondolta, hogy ezen a régi rajzon egy ’kazamata falat látott, egy külső kapuőrházat, sőt még annál is fontosabbat, ami egy városkapu felének felelt meg; pontosan ahhoz hasonlót, amit Megiddóban és Hásorban talált’. Yadin egy cikket tett közzé ezekről a felfedezésekről. Később, Dr. William. G. Dever végzett ásatásokat Gézerben. S az eredmény? Dever izgatottan írta: „Salamon egész biztosan újjáépítette Gézert!” Vagy ahogy Yadin kifejtette: „Dever csapata nem csupán a kapu másik felét találta meg, hanem a rétegvizsgálatok, valamint a cseréptöredékek azt is bebizonyították, hogy az épületegyüttest Salamon idejében emelték.”

A rejtély tehát megoldódott. Ezzel kapcsolatban Yadin megjegyezte a The Biblical Archaeologist című lap (XXXIII. évfolyam, 1970, 3. számában): „A Királyok könyvének e rövid bibliai szövege segítségével sikerült azonosítani a három városban azonos tervrajz alapján készült salamoni erődítményeket.” „Úgy tűnik tehát, hogy példa nélkül áll a régészet történetében, hogy egy bibliai szövegrész ennyire segített volna egyszerre több igen fontos tellénél azonosítani építményeket és meghatározni azok korát. . . miként az 1Királyok 9:15. verse.”