Királyság-hírnökök jelentik

Kisgyermekek szájából

JÉZUS azt mondta, hogy „kisgyermekek és csecsemők szájából szereztél magadnak dicséretet” (Máté 21:16). Ez történt Guadeloupe-ban annak a 3 éves kislánynak az esetében is, akinek édesanyja Jehova Tanúja. A kislányt édesanyja gyakran nagymamájára bízta, míg távol volt dolgozni. A gyermek ez alatt az idő alatt tanúskodott a nagymamájának.

Édesanyja így beszéli el: „Kislányom folyton nagymamája nyomában volt, és unszolta, hogy tanuljon vele az Én könyvem bibliai történetekről című könyvből.” A nagymama ezzel hárította el a kérést: „Sajnálom, nem tehetem, látod, sietek, nincs időm erre, hiszen édesanyád munkáját is nekem kell elvégeznem.” Egy napon azonban a 3 éves kislány nem tágított, tanulni kellett. Kinyitotta a könyvet, és elkezdte magyarázni nagymamájának a Biblia-tárgyú képeket. A nagymama, elámulva azon, mi mindent tud a kis unokája, fogta a könyvet és olvasni kezdte. Rögtön meg tudta állapítani, mennyire pontosan mondta el a kislány a történeteket. Érdeklődését ez felcsigázta, és egyre többet olvasott.

Nem sokkal ezután, a nagymama így szólt lányához: „Valamikor nem érdekelt, mit mondtál Isten Szaváról. De most más a helyzet, hiszen én magam is olvasom a Szentírást.”

A kis unoka kérlelte a nagymamát, menjenek el Jehova Tanúi összejöveteleire. A nagymama, hogy kedvében járjon unokájának, ennek eleget is tett. De amit ott hallott, az nagyon nagy hatással volt rá. Ma a nagymama Jehova önátadott és alámerített tanúja.

Való igaz, Jehova a kisgyermekek szájából is szerez magának dicséretet. Mennyire boldogok most mindhárman, hogy Jehovát szolgálhatják együttesen!

Figyeljünk meg egy másik gyermek-tapasztalatot Nigériából: Bibliatanulmányozás kezdődött egy kétgyermekes családnál. Közben az édesapa meghalt, a mama érdeklődése megszűnt az igazság iránt, és visszatért régebbi vallásába, sőt hét- és tizenkét éves kislányát is kényszerítette, hogy vele menjenek. A lányok kemény harcot folytattak a hitükért, vitába szálltak az egyházi vezetőkkel, többek között a lelkipásztorral is. Mivel a pap szégyenben maradt a bibliai igazságok tekintetében, nem látogatta többé otthonukat. És mivel a hét éves kislány nem akart anyjával együtt a templomba menni, anyja megvonta tőle még az ételt is.

Egy nap a kislány elment Jehova Tanúi Királyság-termébe, de senki sem volt ott, mivel a Tanúk kongresszusra mentek. A kislány ennek ellenére énekelt, imádkozott és tanult, mintha szabályos összejövetel lett volna.

Otthon, este a kislány illemtudóan viselkedett anyjával szemben. Ez a viselkedés nagy hatással volt az anyjára, és újra feltámadt az érdeklődése az igazság iránt. Felelevenítette az abbamaradt bibliatanulmányozást a Tanúkkal, eljárt az összejövetelekre, és a bibliai ismeretekben szép előhaladást tett. Ma ő is Jehova önátadott és alámerített szolgája, és hét éves kislánya is az igazságban van.

Jehova valóban megáldotta a feddhetetlenségét megőrző hét éves kislány kitartását. Elképzelhetjük örömét, amikor látta édesanyját alámerítkezni! És milyen hálás az édesanyja is, hogy kislánya megőrizte Jehova iránti feddhetetlenségét!