Olvasók kérdései

■ Helyes-e, ha a bibliai Zsoltárok könyvének felosztásánál „fejezetekről” beszélünk?

A Biblia közismerten 66 könyvre van felosztva. Egy ilyen könyv: a Zsoltárok könyve. Bármilyen könyvben — legyen az történelemkönyv, novella, vagy maga a Biblia — fejezetek szerint történik a főbb felosztás. Eszerint beszélünk Mózes első könyve első, második vagy harmadik fejezetéről stb. Ebből a kiindulópontból tekintve, a Zsoltárok könyvének megszokott 150 részre való felosztása megfelelhetne a fejezeteknek is.

A magyar Zsoltárok kifejezés a görög Septuaginta fordításból ered. Itt e könyv neve: Psalmoi. Ez a görög elnevezés a zenekísérettel együtt énekelt énekekre utal. Nyilvánvaló, hogy a különböző költői írásokat, amelyekből a mai Zsoltárok könyve áll, eredetileg énekelték, mégpedig nagy valószínűséggel hárfakíséret mellett. A Webster’s New Collegiate Dictionary a „zsoltár” szót így definiálja: „istentiszteletnél énekelt szent ének vagy költemény; ilyenek különösen a Zsoltárok könyvében összegyűjtött bibliai himnuszok”.

Ennélfogva, jóllehet nem lenne helytelen vagy illetlen a Zsoltárok 100. fejezetéről beszélni, de pontosabb és élethűbb, ha „100. zsoltárt” mondunk. Egyébként, ilyen formában használja Lukács tanítvány is a Cselekedetek könyvében. Ott hivatkozik egy kijelentésre, amely „meg van írva a második zsoltárban” (Cselekedetek 13:33).