Lehet-e hasznod a hitből?

AZ ELMÚLT években az egész földön történt valami, amit néhányan vallási megújhodásnak neveznek. Miért történt ez tulajdonképpen?

Martin E. Marty, a chicagói Hittudományi Iskola professzora feleletében így nyilatkozik: „Először is semmi sem válik be — ez elég durva kijelentés, hiszen nem régebben, mint az utóbbi 15 évben az emberek nagyon bíztak az ember mesteri tudásában, a technológia és a politika együttműködésében. És értünk is el csodálatos eredményeket, úgy hiszem, a mi országunkban [az Egyesült Államokban] — polgári jogokban, emberi jogokban, személyek közötti kapcsolatokban, az egészségvédelem bizonyos vonatkozásaiban és a biztonság feltételeiben.

De — folytatja Marty professzor — megismertük az emberi vállalkozások korlátait is. Úgy találtuk, hogy ezek a teljesítmények nem adtak értelmet az életnek. Nem adtak nekünk olyan értéksorozatot, amelyet az új nemzedék magáévá tehetne. És valahányszor a történelemben érzi a nép a korlátait, két irányba nyúl — egyrészt mélyebben magába száll belső tapasztalásért, másrészt túl önmagán a transzcendensbe . . . A nép értelmet keres. A nép tartozni akar valakihez. És erre a 70-es években sürgető oka van, és én úgy gondolom, hogy ezért van az újjáéledés.”

Mégis, eltörölte-e a vallási ébredés a faji korlátokat, amelyek megosztják az emberiséget? Valóban átformálta-e a vallás az embereket és megajándékozta-e olyan ,értéksorozatokkal, amelyeket egy új nemzedék a magáévá tehet’? Adott-e a népnek biztos reményt a jövőre nézve?

Jól tájékozott megfigyelők felismerik, hogy bármilyen világraszóló vallási ébredés ellenére is fennmaradtak a faji korlátok, amelyek még mindig megosztják az emberi családot. Ilyen hitvallások nem vetettek véget a házastársi viszálynak, az emelkedő válási aránynak és nemi felelőtlenségnek, aminek valójában csalódás és boldogtalanság a következménye. Ezenfelül, jóllehet egyre több és több ember fordul a valláshoz, kevés bizonyíték szól amellett, hogy az valódi bátorságot ad nekik és jól megalapozott reményt a jövőre. Például, az öngyilkosság lett a harmadik fő halálozási ok a 15-24 évesek között az Egyesült Államokban, és Dr. Calvin J. Frederick a National Institute of Mental Health-ből (Országos Elmegyógyintézet) az ilyen öngyilkosságokat a ,boldogtalanság, tehetetlenség és reménytelenség okozta depressziónak’ tulajdonítja. — Newsweek, 1978. aug. 28.

Az egyén lehet vallásos anélkül, hogy valódi hite volna. Ezért írhatta a keresztény Pál apostol, hogy „A hit nem minden ember tulajdona.” (2Thess 3:2) A Biblián alapuló hit azonban tulajdona néhány embernek és ez hatással is van az életükre. Az ilyen hit legyőz nehézségeket, leküzd akadályokat. Van átalakító ereje! Az igaz hit nem ismer faji korlátokat. Bátorságot ad és reményt a jövőre.

Nem puszta állítás ez? Valóban nem! Kérünk, mérlegeld a következő cikk bizonyítékait.