Hogyan lehet ragyogó kilátásod a jövőre?
AHHOZ, hogy ragyogó kilátásuk legyen a jövőre, az embereknek jól megalapozott reménységgel kell élniük. Ilyen reménységet egyedül az ember Teremtője, Jehova Isten adhat, s ezt meg is tette az ő Igéje, a Biblia által. A keresztény Pál apostol azt írta: „Amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg, hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen.” — Róma 15:4.
Azok, akik elvetik az Isten Igéjének vezetését és más forrásoktól várják, hogy megbízható reménységet nyújtsanak nekik a jövőre vonatkozóan, feltétlenül csalódni fognak. Erre mutat rá Ésaiás jövendölése a hűtlen izraelitákhoz, akik az Isten törvényével ellentétben szellem-médiumokhoz, jövendőmondókhoz, sőt halottakhoz fordultak, hogy bepillantást nyerjenek a jövőbe.
Ésaiás 8:19-22 arra enged következtetni, hogy ezek a hűtlen izraeliták arra buzdították a hűségeseket, hogy ugyanazt tegyék, de később megmutatja, mit kell tapasztalniuk azoknak, akik elvetették az igazi vezetés és reménység forrását, Jehovát. Azt olvassuk: „És ha azt mondják tinéktek: Tudakozzatok a halottidézőktől és a jövendőmondóktól, akik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozódik-e a nép? Az élőkért a holtaktól kell-e tudakozni? A Törvényre és a bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, akiknek nincs hajnaluk: Úgy bolyongani fognak a földön, szorongva és éhezve; és lészen, hogy ha megéhezik, felgerjed és megátkozza királyát és Istenét, és néz fölfelé. És aztán a földre tekint, és íme mindenütt nyomor és sötétség és szorongatásnak éjszakája, ő pedig sűrű sötétben elhagyatva!”
Azok számára, akik másokat is arra buzdítanak, hogy szellem-médiumokhoz, jövendőmondókhoz és halottakhoz forduljanak, „nem lesz hajnal”. Amikor nyomorúság szakad rájuk, semmi sem teszi ragyogóvá a kilátásukat. Az a nyomorúság, amely az Ésaiás jövendölésében leírt szomorú kilátások eredményeként megszületett, kétségkívül a megjövendölt asszír invázió volt. A túlélőknek „bolyongani” kellett, vagyis szomorú sors várt rájuk. Mivel egy ilyen hódító hadjárat során tönkremennek a megművelt szántóföldek, gyümölcsösök és szőlők, a túlélők az éhínséggel néznek szembe. A halál és a fogság elől megmenekülő izraeliták éhségükben megzavarodnak, „felgerjednek” vagy haragra lobbannak. Nem úgy tekintik a szerencsétlenséget, mint a hűtlenségük bérét. Ehelyett megátkozzák a királyt és a Legfelségesebbet, őket szidják a szenvedéseik miatt. Ha az ilyen emberek az égre tekintenek, a nyomát sem látják a fénysugárnak, mely reménységet ébreszthetne bennük egy jobb jövőt illetően. Amikor a földre tekintenek, minden homályosnak tűnik előttük. Mivel elvetették Isten ,törvényét és bizonyságtételét’, képtelenek a ragyogó jövő kilátásának legcsekélyebb jelét is meglátni.
Hasonlóképpen napjainkban is sokan megrettennek attól, amit megtörténni látnak a földön: a növekvő törvénytelenséget, a levegő, a víz és a föld szennyeződését és az általános nyugtalanságot a népek és nemzetek között. Noha őket is érintik ezek az állapotok, az igaz keresztények nem látják ilyen sötétnek a jövőt. Vajon miért nem? Nos, ők tudják Isten Igéjéből, hogy a világ jelenlegi állapota jövendölések beteljesedését jelenti, és előreveti árnyékát a közelgő szabadulásnak, melyet Isten Jézus Krisztus alatti királysága valósít meg. Azt teszik tehát, amire Jézus Krisztus buzdított: „Amikor mindezek a dolgok kezdenek megtörténni, egyenesedjetek ki és emeljétek fel a fejeteket, mert elközelített a szabadulástok.” (Luk 21:28) Részed van-e ebben a reménységben, mivel úgy fogadtad a Biblia üzenetét, mint „Isten Igéjét”? — 1Thess 2:13.