HERMÉSZ

1. Egy keresztény a római gyülekezetben, akit Pál név szerint üdvözölt (Ró 16:14).

2. Egy görög isten; Zeusz és Maia fia, azonos a rómaiak egyik istenével, Mercuriusszal, aki a kereskedelem istene. A görögök Hermészt az istenek követének gondolták. Úgy vélték, ő ad bölcs tanácsokat a hősöknek, valamint a kereskedelem, az ékesszólás, a testgyakorlás, az alvás és az álom istenének tartották. Abban is hittek, hogy Hermész nemcsak az élőknek nyújt vezetést, hanem a holtakat is ő vezeti a hádeszbe.

Amikor Pál apostol Lisztrában tartózkodott, az ott élők – miután látták, hogy az apostol meggyógyít egy férfit, aki születésétől fogva sánta volt – Pált Hermésznek vélték, „mivel ő vitte a szót” (Cs 14:8–13). Ez alátámasztja a lisztraiak Hermészről alkotott felfogását, ugyanis az isteni üzenetek követének és az ékesszólás istenének tartották. 1909-ben Lisztra közelében feltártak egy feliratot, mely azt bizonyítja, hogy az ott lakók imádták Hermészt: „Toues Macrinus, más néven Abascantus, és Batasis, Bretasis fia – összhangban egy fogadalmukkal és a saját költségükön – készítettek a legnagyobb Hermész tiszteletére [egy szobrot], valamint egy olyan napórát, melyet Zeusznak, a napistennek szenteltek” (J. Orr [szerk.]: The International Standard Bible Encyclopaedia. 1960, III. köt. 1944. o.).