HACARMÁVET

(a halál udvara [települése]):

Noé leszármazottja Sém és Joktán vonalán (1Mó 10:1, 21, 25, 26; 1Kr 1:20). Általában véve úgy vélik, hogy Hacarmávet leszármazottai a D-Arábiában lévő Hadramaut vidékén telepedtek le. A Hadramaut és Hacarmávet közötti kapcsolatra enged feltételezni az, hogy az eredeti héber és arab nevekben lévő mássalhangzók hasonlóak. Hadramaut földrajzi határai nincsenek pontosan meghatározva. Úgy 880 km hosszú és 240 km széles lehet. A parti síkság egészen keskeny, majd a terep meredekké válik, köves fennsíkot alkotva, amelynek az átlagos magassága 900 és 1200 m között van. Sok mély, sziklás völgy szeli át a fennsíkot. Ezek a völgyek igen termékenyek. Bőven van itt pálma, datolya; találnak itt legelőt a juhok, tevék, szamarak és a szarvasmarhák; és megterem a köles, lucerna, indigócserje, a gyapot és a kukorica is. A legfőbb ilyen völgy a Vádi-Hadramaut. Ennek folyója az Arab-félsziget ny. partjától mintegy 480 km-rel beljebb kezdi meg útját, és szépen K felé kanyarogva mintegy 640 km-t tesz meg, míg végül az Arab-tengerhez ér, de már mint Vádi-Maszila (ez a neve az alsó szakasznak). Hadramaut vidéke az ókorban fontos szerepet töltött be a füstölőszerekkel való kereskedelme miatt. De az egykor oly gyakori tömjénfából ma már keveset lehet találni itt.