SZÉP KIKÖTŐ

Lázea közelében fekvő kikötő. Azzal az öböllel azonosítják, amely Kréta d. partján található, és máig is ezt a nevet viseli görögül: Kaloi Limenesz (Cs 27:7, 8). Ez az öböl Kréta legdélibb pontjától, a Mátala (Líthino)-foktól kb. 8 km-re K-re volt.

I. sz. 58 körül Pál apostol rabként Róma felé hajózott a Kis-Ázsia d. partján fekvő Mirából Knidusz érintésével. A Kniduszból Rómába vezető közvetlenebb hajóút Krétától É-ra esett volna. Ám bizonyára a kedvezőtlen szelek, melyek alighanem ÉNy-ról fújtak, arra kényszerítették a tengerészeket, hogy Knidusztól d. irányban folytassák útjukat Kréta felé, majd a sziget d. partjának védelme alatt hajózzanak tovább, így érve el végül nehezen a Szép kikötőt (Cs 27:5–8).

Mire átgondolták, hogy elhagyják-e a Szép kikötőt, „hosszabb idő telt el”, talán mert arra vártak, hogy lecsendesedjen a szél, vagy mert az útjuk lassú és küzdelmes volt. Már az engesztelés napi böjt is elmúlt (szeptember vége, illetve október eleje), ezért a hajózás kockázatos volt (Cs 27:9).

Pál, aki gyakran volt veszélyekben a tengeren, és már legalább háromszor hajótörést szenvedett (2Ko 11:25, 26), bölcsen azt javasolta, hogy a hajó teleljen a Szép kikötőben. (A beszámolóból nem derül ki, hogy ez a tanácsa ihletett volt-e.) A katonatiszt azonban, akin nyilván a felelősség nyugodott, inkább a kapitányra és a hajótulajdonosra hallgatott. A Szép kikötő „alkalmatlan volt a telelésre”, ennélfogva a többség azt tanácsolta, hogy hajózzanak tovább. A tengerészek vitorlát bontottak, és a hajó a part mentén lefelé folytatta útját, Főnix irányába. A gyenge d. szél csalóka volt. Nemsokára lecsapott rájuk egy fergeteges szél, s végül kb. 900 km-rel nyugatabbra, Málta partjainál hajótörést szenvedtek (Cs 27:9–15, 39–41; 28:1).

A Cselekedetek könyvének erről szóló beszámolójával kapcsolatban James Smith ezt írta: „Érdekes megfigyelni, hogyan igazolja a leírás hitelességét és pontosságát az esemény körülményeivel kapcsolatos valamennyi, ismeretünket bővítő részlet. Brown úr észrevételei és a legújabb tanulmányok szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a Szép kikötőt annyira jól védelmezik szigetek, hogy minden bizonnyal kiváló téli kikötő, még ha nem is vetekedhet Lutróval [az állítólagos Főnixszel]. Emellett ha figyelembe vesszük, mennyire hirtelen, milyen gyakorisággal és erővel támadnak viharos északi szelek, és mennyire bizonyos, hogy ha egy ilyen viharos szél kerekedik a Szép kikötőtől Lutróig tartó útvonalon, akkor a hajó biztosan elsodródik a tengeren, abban az esetben igencsak megkérdőjelezhető, hogy mennyire volt megfontolt a kormányosmester és a hajótulajdonos tanácsa. Ugyanakkor Szent Pál tanácsa valószínűleg még tengerészeti szempontból is alátámasztható” (The Voyage and Shipwreck of St. Paul. London, 1866, 85. o., lábj.).