ÉLI II.

A kínoszlopon haldokló Jézus a kilencedik óra körül, vagyis délután három óra tájban felkiáltott: „Éli, Éli, lama szabaktáni?” („Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”) (Mt 27:46; Mk 15:34). Az ott állók közül némelyek azt gondolták, hogy Illést hívja. Talán azért értették félre, mert a borzasztó kínok miatt nem tudta már világosan kiejteni a szavakat, vagy mert az övéktől eltérő nyelvjárásban beszélt (Mt 27:47; Mk 15:35). Azzal, hogy égi Atyjához kiáltott, és elismerte őt Istenének, Jézus beteljesítette a Zsoltárok 22:1-et.