KARKEMIS

Egy jelentős kereskedelmi központ, amely az Eufrátesz felső szakaszának a ny. partján helyezkedett el, a folyó egyik fő gázlója mellett. Egy fontos kereskedelmi út haladt Ninivétől Háránig (amely Karkemistől csak kb. 88 km-re K-re volt), majd átszelte az Eufráteszt Karkemisnél, továbbhaladt a Libanonban lévő Orontes völgyéig, ahonnan utak ágaztak a Földközi-tengerig, illetve D felé, Palesztina és Egyiptom irányába. Az itt áthaladó karavánokat a város megadóztatta, amiből nyeresége származott, és ennek köszönhetően nyilván igen gazdaggá lett.

Karkemis elhelyezkedése mind kereskedelmi, mind katonai szempontból jó volt. Emiatt a várost már régtől fogva igyekeztek a hódító királyok a fennhatóságuk alá vonni. III. Thotmesz fáraó (i. e. II. évezred közepe) zsákmányt szerzett Karkemisből, ezenkívül III. Ramszesz azt jegyezte fel, hogy megtámadta a várost. II. Assur-nászir-apli (i. e. IX. század) leírta, hogy átkelt az Eufráteszen – olyan tutajokon, amelyeket felfújt kecskebőrök tartottak fenn –, és azt állította, hogy Karkemis királya adót fizetett neki, amely 20 talentum ezüstöt, 100 talentum rezet, 250 talentum vasat, ezeken kívül még aranytárgyakat, elefántcsont berakású bútorokat, vászon- és gyapjúruhákat meg egyéb holmit tartalmazott.

Karkemis szerepel az Ézsaiás 10:9–11-ben található bibliai beszámolóban is, amelyben Jehova előre megmondta, hogy Asszíria megtámadja Izraelt és Júdát. A leírás szerint a dicsekvő asszír uralkodó Karkemist azon királyságok közé sorolja, amelyek nem tudtak megállni hatalmával szemben. Ez nyilvánvalóan arra utal, amikor II. Szargon asszír király, Ezékiás király kortársa, legyőzte a független Karkemis királyságát. Ezt követően Karkemisben asszír kormányzó uralkodott.

Majd az asszír főváros, Ninive eleste után Nékó fáraó a seregét é. irányba vezette, hogy az asszírok segítségére legyen. Jósiás, Júda királya botor módon megpróbálta visszafordítani Megiddónál az egyiptomi seregeket, aminek következtében az életét vesztette (kb. i. e. 629-ben) (2Kr 35:20–24). I. e. 625-ben az egyiptomi seregek Karkemisnél döntő fontosságú csatát vívtak a babiloni seregek ellen. Nabukodonozor a babilóniaiak élén óriási győzelmet aratott Nékó fáraó seregei fölött, majd végigsöpört Szírián és Kánaánon. Ezzel a csatával véget ért az egyiptomi hegemónia ezeken a területeken. A Jeremiás 46:2-ben található bibliai beszámoló párhuzamban áll a Babiloni krónikáéval (B. M. 21 946), ugyanis mindkettő azt ecseteli, hogyan győzték le az egyiptomi hadsereget.

Ásatásokat végeztek Karkemis kiemelkedő halmánál, amely a kis török várostól, Kár-Kamistól (korábban Cerablus v. Barak) DK-re fekszik. A szír Dzserablúsz nevű város, amely közvetlenül az ott húzódó határon túl van, szomszédos ezzel a 93 ha-os területtel. Számos dokumentumot találtak a ma „hieroglifikus hettitának” nevezett nyelven, és úgy vélik, hogy Karkemist az i. e. II. évezred második felében úgy két évszázadon át az a birodalom uralta, amelynek a fővárosa Hattusa volt. (De lásd még: HETTITÁK.) Ezenkívül találtak még olyan domborműveket is, amelyeken egyebek mellett szfinx és crux ansata (füles kereszt) látható, ami erős egyiptomi befolyásra utal.