13. RÉSZ
Jó és rossz királyok
Izrael két részre szakad. Az idő múlásával sok király uralkodik az izraeliták fölött, de a legtöbbjük hűtlen Jehovához. Jeruzsálemet elpusztítják a babilóniaiak.
AZUTÁN, hogy Salamon eltért a tiszta imádattól, Izrael kettészakadt, ahogyan azt Jehova megjövendölte. Salamont a fia, Roboám követte a trónon. Mivel könyörtelen ember volt, Izrael törzsei közül tíz fellázadt, és megalapította Izrael északi királyságát. Két törzs lojális maradt a Jeruzsálemben uralkodó, Dávid vonalán született királyhoz, és így megalakult Júda déli királysága.
Mindkét királyságnak viharos volt a történelme, és ez nagyrészt annak volt a következménye, hogy a királyok hűtlenek voltak Jehovához, és nem engedelmeskedtek neki. Izraelben rosszabb volt a helyzet, mint Júdában, mivel a királyai kezdettől fogva a hamis imádatot mozdították elő. Bár a próféták, például Illés és Elizeus – akik még halottakat is feltámasztottak –, hatalmas dolgokat vittek véghez, Izrael folyton visszatért gonosz útjaihoz. Isten végül engedte, hogy Asszíria elpusztítsa az északi királyságot.
Júda alig több mint egy évszázaddal tovább maradt fenn, de ennek a királyságnak is Isten büntetésével kellett számolnia. Csupán néhány júdai király figyelt Isten prófétáinak a figyelmeztetéseire, és próbálta meg visszavezetni a nemzetet Jehovához. Például Jósiás király elkezdte megtisztítani Júdát a hamis imádattól, és helyreállíttatta Jehova templomát. Amikor megtalálták a Törvény eredeti példányát, melyet Isten Mózes által adott, Jósiást mély érzések hatották át. Ennek hatására még nagyobb erőfeszítést tett, hogy reformokat vezessen be.
Ám Jósiás utódai sajnos nem követték ennek a királynak a jó példáját. Jehova ezért megengedte Babilon nemzetének, hogy leigázza Júdát, lerombolva Jeruzsálemet és a templomát. Azokat, akik életben maradtak, száműzetésbe vitték Babilonba. Isten megjövendölte, hogy a száműzetés 70 évig fog tartani. Júda ez idő alatt elhagyatott volt, mígnem az ígéretnek megfelelően a nemzet visszatérhetett hazájába.
De Dávid vonalán nem volt több király, egészen a megígért Szabadító, a megjövendölt Messiás uralkodásáig. A Dávid után Jeruzsálemben uralkodó királyok közül a legtöbben bizonyítékát adták annak, hogy a tökéletlen emberek nem képesek jól uralkodni. Csak a Messiás igazán alkalmas az uralkodásra. Jehova ezért ezt mondta az utolsó királynak, aki Dávid trónján uralkodott: „rakd le a koronát! . . . Nem is lesz senkié, mígnem eljön az, akié a törvényes jog, és neki adom azt” (Ezékiel 21:26, 27).
(Az 1Királyok, a 2Királyok, a 2Krónikák 10–36. fejezete és a Jeremiás 25:8–11 alapján.)