Látogatás Üzbegisztánba

TRANSZOXÁNIA, folyamközi föld, Tatárország, Turkesztán. Sok névvel illették már azt a területet, amelyen ma Üzbegisztán, „az üzbégek földje” fekszik. Az ország városainak már a XV. századtól kezdve jó hasznát vették a selyemúton utazó kereskedők. Ez a kereskedelmi útvonal Kínát kötötte össze a Földközi-tenger vidékével. Ma a pamut uralja az üzbég textilipart. Árulnak gyönyörű pamut-, gyapjú- és selyemszőnyegeket is.

Az üzbég kultúrára sok népcsoport hatással volt a történelem folyamán. Üzbegisztán hegyein és sivatagain híres hódítók vonultak keresztül hatalmas seregeikkel. Például Nagy Sándor, aki itt találkozott szeretett Róxanéjával, és a mongol Dzsingisz kán. Timurlenket is megemlíthetjük, aki a történelem egyik legnagyobb birodalma felett uralkodott. Őt Tamerlán néven is ismerték, és erről a területről származott.

Napjainkban Üzbegisztán városait gyönyörű, színes műemlékek tarkítják, melyek kupoláit kék cserepek borítják. Sok ilyen épület iskolaként működik.

A selyemút. Ez a kereskedelmi úthálózat, melynek egy része a mai Üzbegisztán területén húzódott, központi szerepet játszott a világkereskedelemben. Már időszámításunk előtt is használták, egészen a XV. század végéig. Onnantól kezdve inkább hajóval utaztak Indiába.

Az Aral-tó. Korábban a világ negyedik legnagyobb tava volt, de ma már eltűnőben van, mert elvezették a vizét, hogy öntözni tudjanak vele. Üzbegisztán más közép-ázsiai országokkal karöltve próbálja helyrehozni a károkat.

Üzbegisztán írásrendszere. Sokféle nyelvet beszéltek itt, de a VIII. században az iszlám terjedésének hatására az arabot kezdték használni. Miután az ország a Szovjetunió része lett, először latin betűket használtak, majd az 1930-as évek végétől cirill betűket. 1993-ban törvényt hoztak az üzbég ábécé használatáról, mely egy latin alapú írásrendszer.