Látogatás Hondurasban

A HONDURAS szó spanyolul azt jelenti, hogy ’mélységek’. Kolumbusz Kristóf ezzel a kifejezéssel arra utalhatott, hogy azon a vidéken a partok mentén mély az Atlanti-óceán vize. Egyesek szerint innen kapta Honduras a nevét.

Az itt élőknek nagyon fontos a családon belüli összetartás. Ez abból is látszik, hogy a férj és a feleség közösen hozza meg a fontosabb döntéseket, például hogy mire költsenek, vagy hol tanuljanak a gyerekeik.

Hondurasban a legtöbben meszticek, vagyis európaiak és indiánok leszármazottai. Az országban még mindig él néhány indián népcsoport, például a csortik. De olyan népcsoportok is vannak, melyek máshonnan származnak.

A garifunák ősei például afrikaiak és karibok voltak, akik Saint Vincent szigetén éltek. 1797-ben a garifunák Islas de la Bahía (Bay Islands) egyik szigetére kerültek. Később Közép-Amerika keleti partvidékén telepedtek le. Ma már Közép- és Észak-Amerikában is sok helyen élnek garifunák.

A garifunák nagyon szeretik a lendületes táncokat, melyekhez fadobokkal adják az ütemet. A kultúrájuk jellegzetessége még a színes népviselet, a történetek mesélése, és az olyan ételek, mint az ereba, ami egy maniókagyökérből készült nagy lepény.

Jehova Tanúinak mintegy 400 gyülekezetük van Hondurasban. Az összejöveteleiket a spanyol mellett angol, garifuna, mandarin és miszkito nyelven, valamint hondurasi jelnyelven tartják.