A stressz járványszerű terjedése a gyermekek között

„RANDY!” — kiáltotta Rita, megrémülve a látványtól, amely a házukhoz közeledve tárult a szeme elé. Kisfiát, Randyt pillantotta meg félig kilógva a legfelső emeleti hálószoba ablakából, 8 méter magasan az udvar betonja fölött. Larry azonnal felugrott, amint a házból meghallotta felesége hisztérikus kiáltását. Felrohant a lépcsőn, berontott a hálószobába, elkapta Randyt, és minden baj nélkül sikerült behúznia őt az ablakból.

Randyre azonnal rázúdultak szüleinek kérdései. „Miért csináltál ilyet? Miért? — kérdezték hitetlenkedve. — Bajod eshetett volna; meg is halhattál volna!”

„Meg akartam halni” — felelte Randy közömbösen.

Randy mindössze ötéves volt.

RANDY külsőleg egy teljesen átlagos, egészséges fiúnak látszott. Senki sem tételezte fel róla, hogy titokban meg akar halni. A későbbi beszélgetések alkalmával azonban felszínre került, hogy Randy egy erős stresszhatás alatt álló gyermek volt.

Napjainkban számtalan Randyhez hasonló gyermeket kínoz elviselhetetlen nyugtalanság. Némelyek nem találnak egészséges megoldást gondjaikra, és nem sikerül legyőzni félelmeiket. A felgyülemlett stressz azonban végül ki fog törni valahol. Némelyeknél a senkinek el nem mondható félelem fizikai betegségeket vagy bűnöző magatartást vált ki. Másoknál a stressz önpusztító cselekedetek által befelé fordul, önmagukon ejtett sebekben, étkezési rendellenességekben, ártalmas szerekkel való visszaélésben, sőt öngyilkosságban nyilvánulva meg. A The Child in Crisis megjegyzi: „Számos ilyen problémát — különösen az öngyilkosságot — régebben kizárólag a felnőttek és az idősebb serdülők körében előforduló jelenségnek tartottak. Most viszont úgy tűnik, hogy az ilyen gondok beszivárogtak a nagyon fiatalok közé is.”

„Hogyan fordulhat ez elő? — kérdezik a megrémült felnőttek. — A gyermekkor nem a játékok és a játszás ideje, a nevetés és a vidámság ideje?” Sok gyermek számára nem. „A gyermekkor, mint a felhőtlen örömök ideje, csupán a felnőttek által kiagyalt elképzelés” — állítja dr. Julius Segal. Ezt a szomorú tényt megerősíti Joseph Lupo gyermekgyógyász is: „Huszonöt éve praktizálok. Ma négyszer több depressziós gyermekkel és serdülővel találkozom a betegeim között.”

Mi váltja ki ezt a példa nélküli stresszhatást a gyermekekben? Milyen figyelmeztető jelek vannak? Hogyan lehet a stresszhatás alatt álló gyermekeken segíteni? Ezeket a kérdéseket tárgyalják a következő cikkek.