ÁMÓS

1 Ámósnak*, a Tékoából+ való juhtenyésztőnek a szavai, melyeket látomásban kapott Izraelről Uzziásnak+, Júda királyának napjaiban, és Jeroboámnak+, Joás+ fiának, Izrael királyának napjaiban, két évvel a földrengés+ előtt. 2 Ezt mondta:

„Jehova a Sionról ordít, mint egy oroszlán,

és Jeruzsálemből hallatja hangját.

A pásztorok legelői gyászba borulnak,

és a Kármel csúcsa kiszárad.”+

3 „Ezt mondja Jehova:

»’Damaszkusz három lázadása* miatt, sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert vas cséplőszánokkal csépelték Gileádot+.

4 Ezért tüzet küldök Hazáel+ házára,

és az felemészti Ben-Hadád megerősített tornyait+.

5 Eltöröm Damaszkusz reteszeit,+

elpusztítom Bikat-Aven lakosait,

és azt, aki Bét-Édenből uralkodik*;

és Szíria népe száműzetésbe megy Kirbe+’ – ezt mondja Jehova.«

6 Ezt mondja Jehova:

»’Gáza három lázadása miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert a száműzöttek egész csoportját elvitte,+ hogy átadja őket Edomnak.

7 Ezért tüzet küldök Gáza falára,+

és az felemészti megerősített tornyait.

8 Elpusztítom Asdód lakosait,+

és azt, aki Askelonból uralkodik*.+

Kezemet Ekron ellen fordítom,+

és a megmaradt filiszteusok megsemmisülnek+’ – ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova.«

9 Ezt mondja Jehova:

»Tírusz három lázadása miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert a száműzöttek egész csoportját átadta Edomnak,

és nem emlékezett meg a testvéri szövetségről.+

10 Ezért tüzet küldök Tírusz falára,

és az felemészti megerősített tornyait.+«

11 Ezt mondja Jehova:

»Edom három lázadása miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mivel karddal üldözte saját testvérét,+

és megtagadta tőle az irgalmat;

haragjában könyörtelenül szétszaggatja őket,

irántuk érzett dühe nem csillapodik.+

12 Ezért tüzet küldök Témánra,+

és az felemészti Bocra megerősített tornyait+.«

13 Ezt mondja Jehova:

»’Az ammoniták három lázadása miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert felhasították a terhes asszonyokat Gileádban, hogy kiterjesszék területüket+.

14 Ezért tüzet gyújtok Rabba falán,+

és az felemészti megerősített tornyait

csatakiáltás közepette a harc napján,

és forgószél kíséretében a viharos szél napján.

15 Királyuk száműzetésbe megy fejedelmeivel együtt+’ – ezt mondja Jehova.«

2 Ezt mondja Jehova:

»’Moáb három lázadása* miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert mésszé égette Edom királyának csontjait.

2 Ezért tüzet küldök Moábra,

és az felemészti Kerijót megerősített tornyait;+

és Moáb elvész nagy lárma,

csatakiáltás és kürtzengés közepette.+

3 Eltávolítom belőle az uralkodót*,

és minden fejedelmét megölöm vele együtt+’ – ezt mondja Jehova.«

4 Ezt mondja Jehova:

»Júda három lázadása miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert elvetette Jehova törvényét*,

és nem tartotta meg rendelkezéseit.+

Ugyanazok a hazugságok vezették félre őket, mint amelyeket ősapáik követtek.+

5 Ezért tüzet küldök Júdára,

és az felemészti Jeruzsálem megerősített tornyait.+«

6 Ezt mondja Jehova:

»Izrael három lázadása miatt,+ sőt négy miatt nem vonom vissza a döntésemet,

mert eladják az igazságost ezüstért,

és a szegényt egy pár saruért+.

7 Az alacsony sorúak fejét beletapossák a föld porába,+

és útjukat állják a szelídeknek.+

A férfinak és az apjának ugyanazzal a lánnyal van kapcsolata,

megszentségtelenítve ezzel szent nevemet.

8 Zálogba vett* ruhákon nyújtóznak minden oltár+ mellett,+

és a megbírságoltaktól szerzett bort isszák isteneik házában*.«

9 »De én irtottam ki előlük az amoritákat,+

akik olyan magasak voltak, mint a cédrusok, és olyan erősek, mint a tölgyfák;

elpusztítottam gyümölcseiket odafent és gyökereiket odalent.+

10 Felhoztalak Egyiptom földjéről,+

és 40 évig vándoroltattalak a pusztában,+

hogy birtokba vegyétek az amoriták földjét.

11 Fiaitok közül prófétákat választottam,+

és fiatal férfiaitok közül nazireusokat+.

Hát nem így van, ó, Izrael népe?« – ez Jehova kijelentése.

12 »De ti borral itattátok a nazireusokat,+

a prófétáknak pedig megparancsoltátok: ’Ne prófétáljatok!’+

13 Ezért én összezúzlak titeket ott, ahol vagytok,

mint ahogy egy frissen vágott gabonával megrakott szekér összezúzza azt, ami alatta van.

14 A gyorsak nem tudnak majd hová menekülni,+

az erősek elveszítik erejüket,

és egyetlen harcos sem menekül meg*.

15 Az íjász nem tud helytállni,

a gyors lábú nem menekül el,

és a lovas sem menekül meg*.

16 Még a legbátrabb* harcos is

meztelenül menekül majd azon a napon+« – ez Jehova kijelentése.”

3 „Halljátok ezt a szót, melyet Jehova szól felőletek, ó, Izrael népe, az egész család felől, melyet felhoztam Egyiptom földjéről:

2 »Csak benneteket ismertelek a föld minden családja közül.+

Ezért vonlak felelősségre titeket összes vétketekért.+

3 Jár-e együtt két ember, ha nem beszélték meg, hogy találkoznak?

4 Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincs zsákmánya?

Hallatja-e hangját a fiatal oroszlán* a rejtekéből, ha semmit sem fogott?

5 Beleesik-e a madár a kelepcébe a földön, ha nem állítottak neki csapdát*?

Felmegy-e a kelepce a földről, ha nem fogott semmit?

6 Ha kürtöt fújnak a városban, nem rezzen-e össze a nép?

Ha szerencsétlenség történik a városban, hát nem Jehova cselekszik-e?

7 Mert a legfőbb Úr, Jehova semmit sem tesz úgy,

hogy ki ne nyilatkoztatná bizalmas ügyét* szolgáinak, a prófétáknak.+

8 Oroszlán ordított+ – ki ne félne?

A legfőbb Úr, Jehova szólt – ki ne prófétálna?+«

9 »Hirdessétek a megerősített tornyokon Asdódban,

és a megerősített tornyokon Egyiptom földjén,

és mondjátok: ’Gyűljetek össze Szamária hegyei ellen;+

lássátok, milyen zűrzavar van ott,

és mennyi csalás folyik benne+!

10 Mert nem tudják, hogyan kell azt tenni, ami helyes – ez Jehova kijelentése –,

ők, akik erőszakot és pusztítást halmoznak fel megerősített tornyaikban.’«

11 Ezért ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova:

»Ellenség veszi körül az országot,+

megfoszt a hatalmadtól,

és kifosztja megerősített tornyaidat.«+

12 Ezt mondja Jehova:

»Ahogy a pásztor két lábszárat vagy éppen egy füldarabot ragad ki az oroszlán szájából,

úgy Izrael népéből is csak kevesen fognak megmenekülni

azok közül, akik most Szamáriában pompás ágyakon és szép* díványokon ülnek+.«

13 »Halljátok ezt, és figyelmeztessétek Jákob népét*! – ez a legfőbb Úrnak, Jehovának, a seregek Istenének kijelentése. –

14 Mert azon a napon, amelyen felelősségre vonom Izraelt minden lázadása* miatt,+

felelősségre vonom Bétel oltárait is;+

az oltár szarvai letörnek, és a földre hullanak+.

15 Lerombolom a téli házat a nyári házzal együtt.«

»Elvesznek az elefántcsont házak,+

és a nagy házak* semmivé lesznek«+ – ez Jehova kijelentése.”

4 „Halljátok ezt a szót, Básán tehenei,

kik Szamária hegyén vagytok,+

ti asszonyok, akik megkárosítjátok az alacsony sorúakat,+ és elnyomjátok a szegényeket,

akik ezt mondjátok férjeteknek*: »Hozz nekünk innivalót!«

2 A legfőbb Úr, Jehova megesküdött szentségére:

»’Jönnek napok, amikor mészároskampóval emel fel benneteket,

és horoggal azokat, akik megmaradnak közületek.

3 A fal résein keresztül mentek ki, mindenki egyenesen előre,

és ki lesztek vetve Harmónba’ – ez Jehova kijelentése.«

4 »Jöjjetek Bételbe, és kövessetek el törvényszegést,*+

jöjjetek Gilgálba, és még több törvényszegést kövessetek el+!

Hozzátok el reggel az áldozataitokat,+

és tizedeiteket+ a harmadik napon.

5 Égessetek el megkelesztett kenyeret hálaáldozatként;+

hangosan hirdessétek ki, hogy önkéntes áldozatokat mutattok be!

Mert szerettek így tenni, ó, Izrael népe« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.

6 »Én megtisztítottam fogatokat az ételtől* minden városotokban,

és előidéztem, hogy minden házatokból hiányozzon a kenyér,+

de ti nem tértetek vissza hozzám+« – ez Jehova kijelentése.

7 »Három hónappal az aratás előtt az esőt is visszatartottam tőletek.+

Az egyik városra bocsátottam esőt, a másikra viszont nem.

Az egyik földdarabra esett az eső,

de az a földdarab, amelyre nem esett, kiszáradt.

8 Két-három város lakosai tántorogtak egy másik városba, hogy vizet igyanak,+

de nem tudták szomjukat oltani;

ti mégsem tértetek vissza hozzám+« – ez Jehova kijelentése.

9 »Perzselő hőséggel és üszöggel sújtottalak titeket.+

Megsokasítottátok kertjeiteket és szőlőiteket,

de fügefáitokat és olajfáitokat felfalta a sáska;+

és ti mégsem tértetek vissza hozzám+« – ez Jehova kijelentése.

10 »Járványt küldtem rátok, olyat, mint Egyiptomra.+

Karddal öltem meg fiataljaitokat,+ és megszereztem lovaitokat+.

Táboraitok bűzét az orrotokig emeltem;+

de ti nem tértetek vissza hozzám« – ez Jehova kijelentése.

11 »Feldúltam országotokat,

mint ahogy feldúlta Isten Szodomát és Gomorrát+.

Olyanok voltatok, mint a tűzből kiragadott farönk;

de ti nem tértetek vissza hozzám+« – ez Jehova kijelentése.

12 Ezért ezt fogom tenni veled, ó, Izrael.

Mivel ezt fogom tenni veled,

készülj az Isteneddel való találkozásra, ó, Izrael!

13 Mert ő az, aki a hegyeket formálta,+ és a szelet teremtette,+

aki közli az emberrel az ő gondolatait,

a hajnalt sötétségbe borítja,+

és a föld magaslatain lépdel;+

az ő neve Jehova, a seregek Istene.”

5 „Halljátok ezt a szót, melyet gyászdalként* szólok ellenetek, ó, Izrael népe:

2 »Elesett a szűz, Izrael,

és nem kel fel többé.

Otthagyták földjén,

és nincs, aki felemelné.«

3 Mert ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova:

»Izrael népében az 1000 emberrel kivonult városnak csak 100 embere marad,

és a 100-zal kivonultnak csak 10.«+

4 Mert ezt mondja Jehova Izrael népének:

»Keressetek engem, és éljetek!+

5 Ne keressétek Bételt,+

ne menjetek Gilgálba,+ és ne menjetek át Beér-Sebába,+

mert bizony száműzetésbe megy Gilgál,+

Bétel pedig semmivé* lesz.

6 Keressétek Jehovát, és éljetek,+

nehogy fellobbanjon ő, mint a tűz, József házán,

felemésztve Bételt, és senki se tudja eloltani.

7 A jogosságot ürömmé* változtatjátok,

és az igazságosságot a földre vetitek.+

8 Aki a Kima csillagképet* és a Keszil csillagképet* alkotta,+

aki a sötét árnyékot nappalra fordítja,

aki a nappalt sötét éjszakává teszi,+

aki összegyűjti a tenger vizét,

hogy a föld színére öntse azt:+

Jehova az ő neve.

9 Aki egy szempillantás alatt pusztulást hoz az erősre,

elpusztítva a megerősített helyeket.

10 Gyűlölik azt, aki a városkapuban fedd,

és utálják azt, aki igazat mond.+

11 Mivel birtokbért* szedtek a szegénytől,

és adó gyanánt elveszitek a gabonáját,+

nem laktok majd faragott kövekből készült házakban, melyeket építettetek,+

és nem isztok majd nemes szőlőitek borából, melyeket ültettetek+.

12 Mert tudom, milyen sokszor lázadtatok*,

és milyen súlyosak a bűneitek

– nektek, akik nyomorgatjátok az igazságost,

engeditek magatokat megvesztegetni,*

és nem szolgáltattok igazságot a szegényeknek a városkapuban.+

13 Ezért hallgatni fog akkor, akinek éleslátása van,

mert veszedelmes idő lesz az+.

14 A jót keressétek, és ne a rosszat,+

hogy élhessetek.+

Akkor Jehova, a seregek Istene talán veletek lesz,

ahogy mondjátok is, hogy veletek van.+

15 Gyűlöljétek a rosszat, és szeressétek a jót,+

jusson érvényre az igazságosság a városkapuban+.

Jehova, a seregek Istene talán

kegyes lesz majd József maradéka iránt.+«

16 Ezért Jehova, a seregek Istene, Jehova ezt mondja:

»Jajveszékelés lesz mindenütt a köztereken,

és az utcákon mindenfelé ezt mondják majd az emberek: ’Jaj, jaj!’

Földműveseket hívnak, hogy gyászoljanak,

és siratókat, hogy jajveszékeljenek.«

17 »Minden szőlőben jajveszékelés lesz,+

mert átmegyek köztetek« – ezt mondja Jehova.

18 »Jaj azoknak, akik sóvárognak Jehova napja után!+

Mit jelent majd nektek Jehova napja?+

Sötétség lesz, és nem világosság.+

19 Olyan lesz, mint amikor az ember oroszlán elől menekül, és medvével találja szembe magát;

és amikor bemegy a házába, és kezével a falnak támaszkodik, kígyó marja meg.

20 Hát nem sötétség lesz Jehova napja, semmint világosság?

Hát nem homály lesz, mintsem fényesség?

21 Gyűlölöm és megvetem ünnepeiteket,+

és nem szerez örömet ünnepi összejöveteleitek illata.

22 Még ha égőáldozatokat vagy ajándékáldozatokat mutattok is be,

nem lelem bennük örömömet,+

és nem fogadom szívesen hizlalt állatokból való közösségi áldozataitokat.+

23 Ne háborgassatok énekeitek zajával,

és ne halljam húros hangszereitek hangját!+

24 Hömpölyögjön a jogosság, mint a vizek,+

és az igazságosság, mint a folyamatosan áramló patak.

25 Hát nem hoztatok nekem áldozatokat és ajándékáldozatokat

a pusztában 40 éven át, ó, Izrael népe?+

26 Most pedig el kell majd vinnetek Szakkútot, a királyotokat, és Kevánt,*

képmásaitokat, melyeket istenetek csillagáról készítettetek magatoknak.

27 Én pedig száműzetésbe küldelek benneteket Damaszkuszon túlra+« – ezt mondja ő, kinek neve Jehova, a seregek Istene+.”

6 „Jaj azoknak Sionban, akik elbizakodottak,

akik biztonságban érzik magukat Szamária hegyén,+

a legkiválóbb nemzet előkelőinek,

akikhez Izrael népe járul!

2 Menjetek át Kalnéba, és nézzetek szét.

Onnan menjetek Nagy Hamátba+,

és menjetek le a filiszteusok lakta Gátba.

Jobbak-e azok, mint ezek a királyságok*,

vagy területük nagyobb-e, mint a tiétek?

3 Elhessegetitek elmétekből a veszedelem napját,+

és előmozdítjátok az erőszakot+?

4 Elefántcsont+ ágyakon hevernek, és elnyújtóznak a pamlagokon,+

a nyáj kosait és a hizlalt borjúkat* eszik+.

5 A hárfa* hangjára rögtönöznek,+

és mint Dávid, hangszereket terveznek maguknak+.

6 Serlegből isszák a bort,+

és a legkiválóbb olajokkal kenik magukat,

József szerencsétlenségével viszont nem törődnek*+.

7 Ezért száműzetésbe mennek a száműzöttek élén,+

és véget ér a nyújtózkodók mulatozása.

8 Ez Jehovának, a seregek Istenének kijelentése: »A legfőbb Úr, Jehova megesküdött magára*:+

’Utálom Jákob büszkeségét,+

gyűlölöm megerősített tornyait,+

és kiszolgáltatom a várost, meg ami benne van+.

9 És ha tíz ember maradna egy házban, azok is meghalnak. 10 Egy rokon* jön majd, hogy kivigye és elégesse őket egymás után. Kiviszi csontjaikat a házból, majd attól, aki a ház belső szobáiban van, ezt kérdezi: „Van még veled valaki?” Az így felel: „Senki!” Ő pedig ezt mondja: „Hallgass! Nem annak van itt az ideje, hogy Jehova nevét említsük.”’

11 Mert Jehova ad parancsot,+

és darabokra zúzza a nagy házat,

és törmelékké teszi a kis házat.+

12 Vajon a kőszirten futnak-e lovak,

vagy szánt-e ott valaki marhákkal?

Ti viszont mérgező növénnyé tettétek a jogosságot,

és az igazságosság gyümölcsét ürömmé*.+

13 Örültök annak, ami értéktelen,

és ezt mondjátok: ’Hát nem a saját erőnknek köszönhetően lettünk ilyen hatalmassá*?’+

14 Ezért felhozok ellened egy nemzetet, ó, Izrael népe+ – ez Jehovának, a seregek Istenének a kijelentése –,

és ők elnyomnak benneteket Lebó-Hamáttól*+ egészen az Araba völgyéig.«”

7 Ezt láttatta velem a legfőbb Úr, Jehova: Sáskarajt formált, amikor a késői vetés* kezdett kibújni. Ez a király kaszálása utáni kései vetés volt. 2 Miután a sáskaraj felfalta az összes növényt a földön, ezt mondtam: „Ó, legfőbb Úr, Jehova, bocsáss meg, kérlek!+ Hogyan menekülhet meg* Jákob? Hiszen gyenge ő!”+

3 Jehova ezért meggondolta magát*.+ „Nem fog megtörténni” – mondta Jehova.

4 Ezt láttatta velem a legfőbb Úr, Jehova: A legfőbb Úr, Jehova büntetést hozott tűz által. Az felemésztette a hatalmas, mély vizeket és a föld egy részét. 5 Ekkor ezt mondtam: „Ó, legfőbb Úr, Jehova, tartsd vissza ezt, kérlek.+ Hogyan menekülhet meg* Jákob? Hiszen gyenge ő!”+

6 Jehova ezért meggondolta magát*.+ „Ez sem fog megtörténni” – mondta a legfőbb Úr, Jehova.

7 Ezt láttatta velem: Jehova ott állt egy függőónnal mért falon, és a kezében függőón volt. 8 Akkor Jehova így szólt hozzám: „Mit látsz, Ámós?” Így feleltem: „Egy függőónt.” Jehova erre ezt mondta nekem: „Függőónt helyezek népem, Izrael közé. Nem bocsátok meg nekik többé.+ 9 Izsák magaslatai+ elhagyatottá lesznek, Izrael szentélyeit lerombolják,+ és karddal támadok Jeroboám házára+.”

10 Amácija, Bétel papja+ ezt üzente Jeroboámnak, Izrael királyának+: „Ámós összeesküvést sző ellened Izrael népének körében.+ A föld már nem bírja elviselni szavait.+ 11 Mert ezt mondja Ámós: »Jeroboám kard által fog meghalni, Izrael pedig kétségkívül száműzetésbe megy földjéről+.«”

12 Amácija erre ezt mondta Ámósnak: „Te látnok, menj, fuss el Júda földjére, ott keresd meg a kenyeredet,* és ott prófétálj+! 13 De Bételben ne prófétálj többé,+ mert a király szentélye+ és a királyság székhelye ez!”

14 Akkor Ámós így felelt Amácijának: „Nem voltam én próféta vagy prófétának fia, hanem pásztor+ voltam, és szikomorfákat gondoztam*. 15 De Jehova elhívott engem a nyáj mögül, és ezt mondta nekem Jehova: »Menj, prófétálj népemnek, Izraelnek!«+ 16 Most pedig halld Jehova szavát: »Ezt mondod: ’Ne prófétálj Izrael ellen,+ és ne prédikálj+ Izsák háza ellen!’ 17 Ezért ezt mondja Jehova: ’Feleséged prostituált lesz a városban, fiaid és lányaid pedig kard által esnek el. Földedet mérőzsinórral osztják fel, te magad pedig tisztátalan földön fogsz meghalni. És Izrael mindenképpen száműzetésbe megy földjéről.’+«”

8 Ezt láttatta velem a legfőbb Úr, Jehova: Volt egy kosár nyári gyümölcs. 2 Majd így szólt: „Mit látsz, Ámós?” Én így feleltem: „Egy kosár nyári gyümölcsöt.” Jehova erre ezt mondta nekem: „Eljött a vég népem, Izrael számára. Többé nem bocsátok meg neki.+ 3 »A templom énekei jajgatásra fordulnak azon a napon+ – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése. – Rengeteg tetem hever majd mindenütt.+ Csendet!«

4 Halljátok ezt ti, akik eltapossátok a szegényeket,

és végeztek a föld szelídeivel,+

5 ti, akik ezt mondjátok: »Mikor lesz már vége az újhold ünnepének+, hogy eladhassuk a gabonánkat,

és a sabbatnak+, hogy gabonát árulhassunk?

Hogy megkisebbítsük az éfát*,

a sekel* súlyát megnöveljük,

és így meghamisítsuk a csalásra használt mérleget.+

6 Hogy megvehessük ezüstért a szükségben levőket,

és egy pár saruért a szegényeket,+

és hogy eladhassuk a gabona hulladékát.«

7 Jehova, Jákob büszkesége+ megesküdött önmagára:

»Soha nem felejtem el egyetlen tettüket sem.+

8 Ezért megremeg a föld*,

és minden lakosa gyászolni fog+.

Hát nem fog mindenestül felemelkedni, mint a Nílus,

és hullámozni meg leapadni, mint Egyiptom Nílusa?+«

9 »Azon a napon – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése –

a napot lenyugosztom délidőben,

és sötétséget bocsátok a földre fényes nappal+.

10 Ünnepeiteket gyászba borítom,+

és énekeiteket mind gyászdallá* teszem.

Minden csípőre zsákruhát adok, és minden fejet kopasszá teszek.

Olyan nyomorúságot hozok, mint amikor az egyetlen fiút gyászolják,

és mennyire keserű lesz annak a napnak a vége!«

11 »Jönnek napok – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése –,

amikor éhínséget bocsátok a földre;

éhínséget, de nem kenyér után, és szomjúságot, de nem víz után,

hanem Jehova szavainak hallgatása után.+

12 Tengertől tengerig tántorognak majd,

és északtól keletig*.

Bolyonganak majd, mert Jehova szavát keresik, de nem találják.

13 Azon a napon a szép szüzek

és a fiatalemberek is elájulnak majd a szomjúságtól;

14 azok, akik Szamária vétkére+ esküsznek, és ezt mondják:

’Olyan biztos ez, mint hogy a te istened él, ó, Dán+!’,

és ezt: ’Olyan biztos ez, mint hogy Beér-Seba+ útja él!’

Elesnek, és nem kelnek fel többé.+«”

9 Láttam, amint Jehova+ az oltár felett állt, és így szólt: „Sújts le az oszlopfőkre, és a küszöbök megrázkódnak majd. Vágd le az oszlopfőket, az életben maradt embereket pedig karddal fogom megölni. Senki sem fog elmenekülni, és senki sem jár sikerrel, aki megpróbál elszökni.+

2 Ha a sírig* ásnak is le,

saját kezemmel hozom fel őket onnan;

ha az égbe mennek fel,

onnan is lehozom őket.

3 És ha a Kármel csúcsán rejtőzködnek,

ott is felkutatom, és onnan is előhozom őket.+

Ha a tenger fenekén rejtőznek is el szemem elől,

parancsot adok a kígyónak, hogy marja meg őket.

4 Ha fogságba mennek ellenségeik előtt,

parancsot adok ott a kardnak, és megöli őket.+

Rajtuk tartom szememet, de nem javukra, hanem vesztükre.+

5 Mert a legfőbb Úr, a seregek Jehovája az, aki megérinti a földet*,

és az megolvad+, és minden lakosa gyászolni fog.+

Mindenestül felemelkedik majd, mint a Nílus,

és leapad, mint Egyiptom Nílusa.+

6 »Ő az, aki az égbe építi lépcsőit,

és építményét* a föld fölé;

ő az, aki összegyűjti a tenger vizét,

hogy kiöntse azt a föld színére:+

Jehova az ő neve+.«

7 »Nem olyanok vagytok-e előttem, mint a kusiták, ó, Izrael népe? – ez Jehova kijelentése. –

Hát nem hoztam-e fel Izraelt Egyiptom földjéről,+

a filiszteusokat Krétáról,+ és Szíriát Kirből+?«

8 »A legfőbb Úr, Jehova a bűnös királyságon tartja szemét,

és kipusztítja azt a föld színéről.+

De nem pusztítom ki teljesen Jákob házát+ – ez Jehova kijelentése. –

9 Mert parancsot adok,

és megrázom Izrael népét minden nemzet között,+

mint ahogy megrázzák a rostát,

és egyetlen kavics sem esik a földre.

10 Kard által halnak meg népem bűnösei mind,

akik ezt mondják: ’Nem közelít hozzánk a csapás, és nem ér el minket.’«

11 »Azon a napon felállítom Dávid összeomlott lombsátrát*,+

és megjavítom a réseit*.

Helyreállítom romjait,

újjáépítem, és olyan lesz, mint a régmúlt napokban,+

12 hogy birtokba vegyék, ami megmaradt Edomból,+

és mindazokból a nemzetekből, melyek a nevemet viselik« – ez Jehova kijelentése, aki véghez viszi ezt.

13 »Jönnek napok – ez Jehova kijelentése –,

amikor a szántó utoléri az aratót,

és a szőlőtaposó a magvetőt+.

A hegyek édes bortól csöpögnek,+

és minden dombon túlárad majd a bor*.+

14 Visszahozom azokat, akik népem, Izrael közül foglyok,+

és újjáépítik az elhagyatott városokat, és lakni fogják azokat+.

Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,+

kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.+«

15 »Elültetem őket földjükbe,

és soha többé nem lesznek kiszaggatva földjükből,

melyet adtam nekik«+ – ezt mondja Jehova, a te Istened.”

Jel.: ’teher’; ’teherhordozó’.

Vagy: „bűne”.

Szó szerint: „tartja a jogart”.

Vagy: „bűne”.

Szó szerint: „a bírót”.

Vagy: „tanítását”.

Vagy: „a kölcsön biztosítékául kapott”.

Vagy: „templomában”.

Vagy: „sem menti meg a lelkét”.

Vagy: „az erős szívű”.

Vagy: „fiatal sörényes oroszlán”.

Esetleg: „ha nincs benne csalétek”.

Vagy: „titkát”.

Vagy: „damaszkuszi”.

Vagy: „és tanúskodjatok Jákob népe ellen”.

Vagy: „bűne”.

Esetleg: „és sok ház”.

Vagy: „uratoknak”.

Vagy: „és lázadjatok”.

Vagy: „én nem adtam ennivalót nektek”.

Vagy: „siratóénekként”.

Esetleg: „rejtelemmé”.

Vagy: „keserűséggé”.

Feltehetően a Fiastyúk csillaghalmaz a Bika csillagképben.

Feltehetően az Orion csillagkép.

Vagy: „földadót”.

Vagy: „követtetek el bűnt”.

Vagy: „pénzt fogadtok el a hallgatásért”.

Mindkét istenség a Szaturnusz bolygóra utalhat, melyet istenként imádtak.

Itt nyilvánvalóan Júda és Izrael királyságáról van szó.

Vagy: „a fiatal bikákat”.

Vagy: „húros hangszer”.

Szó szerint: „nem betegedtek bele”.

Vagy: „a lelkére”.

Szó szerint: „apjának a testvére”.

Vagy: „keserűséggé”.

Szó szerint: „szereztünk magunknak szarvakat”.

Vagy: „Hamát szélétől”.

Vagyis a januári és a februári vetés.

Szó szerint: „állhat fel”.

Vagy: „ezért sajnálatot érzett”.

Szó szerint: „állhat fel”.

Vagy: „ezért sajnálatot érzett”.

Szó szerint: „ott egyél kenyeret”.

Vagy: „és a szikomorfa fügéjének szúrogatója voltam”.

Lásd: B14-es függ.

Vagy: „az ország”.

Vagy: „siratóénekké”.

Vagy: „napkeletig”.

Vagy: „seolig”. Lásd: Szójegyzék.

Vagy: „az országot”.

Vagy: „kupoláját”; „boltozatát”.

Vagy: „sátrát”; „bódéját”.

Vagy: „réseiket”.

Szó szerint: „minden domb megolvad majd”.