Te Yehowa Odasefoi Naa Jeŋ Shikpamɔ Amɛhãa Tɛŋŋ?
Wɔhiɛ sɔɔ nibii ni atsɔ jeŋ shikpamɔ nɔ afee lɛ, ni wɔheɔ niiamlitaomɔi ni jeŋ shikpalɔi efee ni odaseyeli yɔɔ he lɛ wɔyeɔ.
“Jeŋ shikpamɔ kɔɔ adebɔɔ nibii kɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa lɛ ahe nikasemɔ, kɛ nibii ni adebɔɔ tsɔɔ wɔ lɛ ahe.” (Collins Cobuild Advanced Learner’s English Dictionary) Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ jeee jeŋ shikpamɔ wolo moŋ, shi ewoɔ mɛi hewalɛ ni amɛkase adebɔɔ nibii ahe nii koni amɛná niiamlitaomɔi ni mɛi efee lɛ ahe sɛɛ. Naa enɛɛmɛi ahe nɔkwɛmɔnii:
Ŋulamii: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ kɛyaa ŋwɛi ni nyɛkwɛa. Namɔ bɔ enɛɛmɛi? Mɔ ni hãa amɛjeɔ kpo tamɔ asraafoi yɛ amɛyibɔ naa lɛ; etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛ́ii.”—Yesaia 40:26.
Nibii ni wala yɔɔ amɛmli: Solomon “wieɔ tsei ahe, kɛjɛ tseneduru tso ni yɔɔ Lebanon lɛ nɔ kɛyashi hisopo ni kwɛ̃ɔ kɛjɛɔ gbogbo mli lɛ nɔ; ewieɔ kooloi, kɛ loofɔji, kɛ kooloi ni wamɔɔ, kɛ nu mli loi ahe.”—1 Maŋtsɛmɛi 4:33.
Helatsamɔ: “Mɛi ni yɔɔ hewalɛ lɛ, datrɛfonyo he ehiaaa amɛ, shi mɛi ni bɛ hewalɛ lɛ moŋ ehe hiaa.”—Luka 5:31.
Kɔɔyɔɔŋ tsakemɔ: “Ani obote snoo toohei lɛ pɛŋ, Aloo ona nyɔŋmɔŋtɛ toohei lɛ dã . . . ? Nɛgbɛ bokã kɔɔyɔɔ lɛ jɛɔ etswaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?”—Hiob 38:22-24.
Wɔwieɔ adebɔɔ nibii kɛ nibii ni atsɔ jeŋ shikpamɔ nɔ afee lɛ ahe yɛ wɔwoji lɛ amli, ni wɔkɛ no tsɔɔ akɛ wɔyɛ bulɛ kɛhã adebɔɔ nibii ahe nikasemɔ. Yehowa Odasefoi woɔ amɛbii hewalɛ koni amɛkase nii bɔ ni afee ni amɛnu nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli lɛ ashishi jogbaŋŋ. Yehowa Odasefoi komɛi tsuɔ jeŋ shikpamɔ nitsumɔi komɛi, ekomɛi ji, biochemistry, mathematics, kɛ physics.
Nibii ni jeŋ shikpamɔ nyɛɛɛ afee
Wɔle akɛ jeee saji fɛɛ ni adesai biɔ lɛ ni jeŋ shikpamɔ baanyɛ ahã hetoo.a Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi ni kaseɔ shikpɔŋ lɛ he nii lɛ etao nɔ ni akɛfee shikpɔŋ lɛ, ni mɛi ni kaseɔ adesa gbɔmɔtso lɛ he nii lɛ ekase bɔ ni adesa gbɔmɔtso lɛ tsuɔ nii ehãa. Shi mɛni hewɔ shikpɔŋ lɛ pɛ ji he ko ni hi jogbaŋŋ ni adesai kɛ nibii ni wala yɔɔ amɛmli lɛ baanyɛ ahi lɛ, ni mɛni hewɔ gbɔmɔtso lɛ fai srɔtoi lɛ fɛɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ?
Wɔbana akɛ Biblia lɛ pɛ nyɛɔ ehãa sanebimɔi nɛɛ ahetoo ni hãa mɔ tsui nyɔɔ mɔ mli. (Lala 139:13-16; Yesaia 45:18) Enɛ hewɔ lɛ, wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Biblia lɛ kɛ jeŋ shikpamɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná nilee ni sa.
Nuu ko ni atsɛɔ lɛ Erwin Schrödinger, ni jɛ Australia ni eji physicist ni ená Nobel jweremɔnɔ lɛ eko lɛ ŋma yɛ jeŋ shikpamɔ he akɛ, “eyɛ naakpɛɛ waa akɛ ewieee nibii ni kã wɔtsui nɔ ni amɛhe hiaa wɔ waa lɛ . . . he nɔ ko kwraa he.” Ni Albert Einstein hu wie akɛ: “Shihilɛ ni mli wa ni wɔtsɔ mli lɛ ehã wɔna akɛ jeee nii ni wɔle sɔŋŋ lɛ pɛ baanyɛ awa wɔ kɛtsu wɔshihilɛ mli naagbai ahe nii.”
Bei komɛi lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni jeŋ shikpamɔ kɛ Biblia lɛ kpãaa gbee. Kɛ̃lɛ, nibii komɛi ni jeŋ shikpamɔ kɛ Biblia lɛ kpãaa gbee yɛ he lɛ ji nibii ni Biblia lɛ tsɔɔ shi amɛnuuu shishi jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ abɔ shikpɔŋ lɛ yɛ gbii ekpaa ni ŋmɛlɛtswai 24 yɔɔ mli lɛ mli.—1 Mose 1:1; 2:4.