Ani Gbɛ Ko Yɛ ni Aaatsɔ nɔ Aje Gbɔmɔ Eshafeemɔ Shihilɛ lɛ Mli?
TSUTSU ko lɛ, Chisako ni yɔɔ bii obalaŋtai ejwɛ lɛ tsuɔ nii akɛ mɔ ni saa maŋ nii amli yaa hei, yɛ maŋtiase ko ni kɛ eshia jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 600 [shitooi 400] lɛ mli. Beni efeɔ nakai lɛ, belɛ eela ejamɔ mli lala ni atsɛɔ lɛ sutra lɛ, shi enuuu shishi hu. Eji jamɔ kuu ko ni taoɔ ale nɔ ni hɔ jamɔi fɛɛ mli diɛŋtsɛ lɛ anifeemɔi lɛ ateŋ ekome.
Chisako kɛɛ: “Yɛ bɔ ni miyeɔ migbɔmɔtso lɛ nyɔŋ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, minyɛɛɛ matsake misu-kɛ-baŋ. Minyɛɛɛ ni mikɛ mɛi krokomɛi atɔmɔi ake amɛ ni minyɛɛɛ ni mikɛ anɔkwayeli ajie suɔmɔ kpo kɛjɛ mitsui mli tɔŋŋ.”
Yɛ Bokagbɛ shikpɔji anɔ po, yɛ he ni mɛi pii bɛ esha he jwɛŋmɔ taakɛ atsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ, amɛteŋ mɛi pii ahenilee gbaa amɛnaa yɛ amɛ eshafeemɔ sui lɛ ahewɔ, taakɛ Chisako fee lɛ. (Romabii 2:14, 15) Namɔ nako henumɔŋ piŋmɔi yɛ mlihilɛ ni ejieee lɛ kpo etsɔɔɔ mɔ ko ni enii efee mɔbɔ hewɔ, loo enuko dɔlɛ he yɛ wiemɔ ko ni kulɛ esaaa akɛ ejeɔ kpo kɛjɛɔ edaaŋ lɛ hewɔ? (Yakobo 4:17) Ni ani awuŋayeli gbonyo eteee ehe yɛ obalaŋtai kɛ onukpai fɛɛ mli?
Mɛni hewɔ gbɔmɛi ahenumɔi gbaa amɛnaa nɛkɛ? Ejaakɛ kɛji akɛ amɛle loo amɛleee hu lɛ, amɛyɛ mligbɛ henumɔ ni kɔɔ efɔŋ, ni ji esha he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji akɛ gbɔmɛi le Biblia mli tsɔɔmɔ ni kɔɔ esha he loo amɛleee hu lɛ, eshafeemɔ sui saa mɔ fɛɛ he. Mɔ ko ni le sane nɛɛ he nii jogbaŋŋ lɛ mu sane naa be ko akɛ: “Ejaakɛ mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ.”—Romabii 3:23.
Ani Abaanyɛ Atsumɔ Esha?
Mɛi pii yɛ ŋmɛnɛ, titri mɛi ni yɔɔ Kristendom lɛ, ni miibɔ mɔdɛŋ waa ni amɛtsumɔ esha kɛ fɔyeli henumɔi lɛ kɛjɛ amɛhenileei amli. Dr. Karl Menninger wie yɛ ewolo, Whatever Became of Sin lɛ mli akɛ: “Wiemɔ ni ji ‘esha‘ . . . elaaje kwraa.” Shi wiemɔ “esha” ni aaakwa lɛ yeee ebuaaa mɔ ko tamɔ bɔ ni wiemɔ “gbɔlɛ” ni nuu ni gbɔɔ lɛ aaakwa lɛ tsakeee egbɔlɛ lɛ. Esa akɛ wɔkpɛlɛ anɔkwale ni eji akɛ wɔyɛ eshafeemɔ sui ni ehe miihia ni ajie wɔ kɛjɛ nakai shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ lɛ mli lɛ nɔ. Shi namɔ baafee enɛ?
Kristofonyo bɔfo Paulo bi nakai sane lɛ yɛ be mli ni ekpɛlɛ eshafeemɔ sui ni lɛ diɛŋtsɛ eyɔɔ yɛ mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni ekafee nakai lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ nɔ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi; namɔ aaajie mi kɛaajɛ nɛkɛ gbele gbɔmɔtso nɛɛ dɛŋ?” Kɛkɛ ni Paulo tee nɔ eha hetoo: “Miitsɔ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo nɔ miida Nyɔŋmɔ shi.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ eto eshaifaa he gbɛjianɔ kɛtsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ.—Romabii 7:14-25.
Shi, gbɔmɛi 3,500,000,000 (mɛi ni kɛɛ atsɛɔ amɛ Kristofoi lɛ ayibɔ ni bɔ he enyɔ) ni jeee Kristofoi lɛ naa kpɔmɔ nɔ he jwɛŋmɔ lɛ akɛ sane ko ni wa kɛha amɛ akɛ amɛaanu shishi. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kpɔmɔ nɔ he tsɔɔmɔ lɛ bafee tɛmɔtɛ wulu ni da fe fɛɛ kɛha Muslimnyo ni yɔɔ Japan ni kase Biblia lɛ yɛ be fioo ko mli lɛ. Kɛha Bokagbɛ bii pii lɛ, ákɛ gbɔmɔ kome aaagbo aha mɛi fɛɛ he tsɔɔmɔ lɛ ji sane ko ni hooo amɛyiŋ.
Akpɛlɛɔ enɛ nɔ ahaa amɛ, ejaakɛ mɛi komɛi yɛ Kristendom po ni shishijee tsɔɔmɔ nɛɛ shishinumɔ wa kɛha amɛ. New Catholic Encyclopedia lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ: “Nine shɛko gbɔmɛi anɔ ni amɛkpɛlɛ Nyɔŋmɔ jamɔ he nikasemɔ ni kɔɔ Kpɔmɔ Nɔ lɛ he lɛ nɔ yɛ gbɛ ko nɔ, ni eyaa nɔ efeɔ naagba yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ he nikasemɔ mli.”
Jamɔ he niŋmalɔ N. H, Barbour wiemɔi lɛ feɔ bɔ ni gbɔmɛi ayiŋ efutu amɛ yɛ tsɔɔmɔ nɛɛ he eha lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ: “Kristo gbele lɛ kɛ gbɔmɔ esha he toigbalamɔ lɛ baaa naagbee tamɔ bɔ ni shikpɔŋ nɔ fɔlɔ ko nyɛŋ asusu akɛ aklotia ni akɛaatsu adɔdɔŋ ko mli ni aha epiŋ ni egbo lɛ ji ebi ni efee efɔŋ lɛ he toigbalamɔ ni sa lɛ.” No mli lɛ mɔ ni kɛ ehe ebɔ Barbour he ni ekɛlɛ tsuɔ nii ji Charles T. Russell, ni na bɔ ni ehe hiaa waa akɛ eeefa kpɔmɔ nɔ he tsɔɔmɔ lɛ he lɛ. Etsi ehe kɛjɛ Barbour he, ni eje wolo tɛtrɛɛ hee ko, ni yɛ sɛɛ mli lɛ ebafee wolo ni okaneɔ nɛɛ feemɔ shishi yɛ 1879. Kɛjɛ eshishijee tɔŋŋ lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ efee wolo ni faa Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he fe fɛɛ eko.
Shi ani mɛi ni jɛɛɛ “Kristofoi” ajamɔ mli lɛ aaanyɛ akpɛlɛ nɛkɛ tsɔɔmɔ nɛɛ nɔ gbi ko? Bɔni afee ni wɔle enɛ lɛ, nyɛhaa wɔsusua gbɔmɔ kome ni aaagbo aha mɛi fɛɛ tsɔɔmɔ nɛɛ he jogbaŋŋ wɔkwɛa.