Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w88 7/1 bf. 3-6
  • Gbɛ Ni Oootsɔ Nɔ Ofee Fɔlɔ Ni Yeɔ Omanye

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Gbɛ Ni Oootsɔ Nɔ Ofee Fɔlɔ Ni Yeɔ Omanye
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mɛni Ji Fɔlɔ Ni Yeɔ Omanye?
  • Mɛni Hewɔ Ewa?
  • Nɔkwɛmɔ Nɔ Ni Yeɔ Omanye Kɛha Fɔlɔi
  • Okɛ Mɔ Fɛɛ Mɔ Aye Akɛ Mɔ Aŋkro
  • Tsɔsemɔ ‘Kɛjɛ Gbekɛbiiashi’
  • Tsɔsemɔ Obi Kɛjɛ Egbekɛbiiashi
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Fɔlɔi, Nyɛ Nine Ashɛa Nyɛ Bi Lɛ Tsui Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Fɔlɔi—nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Yɛ Suɔmɔ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Fɔlɔi Nyɛfea Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Nyɛhaa Nyɛbii Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
w88 7/1 bf. 3-6

Gbɛ Ni Oootsɔ Nɔ Ofee Fɔlɔ Ni Yeɔ Omanye

RAYMOND ni eji tsɛ ko ni yɔɔ bii enumɔ lɛ kɛɛ: “Matsɔɔ bo nɔ ni ebiɔ akɛ ooofee fɔlɔ ni yeɔ omanye. La, tɔlɛ, yaafonui kɛ latsa!” Raymond ŋa lɛ kpɛlɛɔ nɔ nakai. Shi ekɛfata he akɛ: “Gbekɛbii atsɔsemɔ bianɛ lɛ bɛ mlɛo, shi kɛ oona ni amɛmiidara akɛ onukpai ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ amɛnɔ lɛ, odeŋmegbomɔ lɛ efeee yaka.”

Gbekɛbii atsɔsemɔ ko bɛ ni ŋkɔmɔyeli fataaa he. Shi kɛlɛ, etamɔ nɔ ni gbekɛbii atsɔsemɔ efee naagba kɛha fɔlɔi pii ŋmɛnɛ. Elaine ni eye afii 40 ni efɔ binuu ni yeko afii nyɔŋmai enyɔ lɛ kɛɛ: “Misusuɔ akɛ akɛ ooofee fɔlɔ ŋmɛnɛ lɛ wa fe bɔ ni eji yɛ mifɔlɔi abe mli ejaakɛ shihilɛ mli naagbai efa tsɔ. Onyɛɛɛ ole be mli ni esa akɛ ofee veveeve kɛ be mli ni esa akɛ ona mɔbɔ.”

Mɛni Ji Fɔlɔ Ni Yeɔ Omanye?

Fɔlɔ ni yeɔ omanye lɛ ji mɔ ni tsɔseɔ ebi yɛ gbɛ ni haa ebi lɛ tsɔɔ onukpa ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ enɔ, mɔ ni baaka he eja Nyɔŋmɔ kɛ ekaa ni esumɔ enaanyo gbɔmɔ. (Mateo 22:​37-39) Shi eyɛ awerɛho akɛ, jeee gbekɛbii lɛ fɛɛ bafeɔ onukpai ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ amɛnɔ. Mɛni hewɔ? Ani eji fɔlɔi lɛ atɔmɔ yɛ be fɛɛ mli kɛ eba lɛ nakai lɛ?

Susumɔ nɔkwɛmɔ nɔ nɛɛ he. Ekolɛ tsumalɔ ko yɛ plan kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni akɛmaa tsu. Shi mɛni baaba kɛji akɛ tsumalɔ lɛ kɛ nɔ ni aŋmala awo wolo nɔ lɛ tsuuu nii, ni ekolɛ eŋmɛ gbɛ ni ashi nibii komɛi aloo eha akɛ nibii ni ehiii ma tsu lɛ?

Ani tsu lɛ ebafeŋ nɔ ni bɛ hewalɛ, ni emlihilɛ baafee oshara? Ekolɛ tsumalɔ lɛ nyiɛ plan lɛ sɛɛ jogbaŋŋ ni ekɛ nibii kpakpai ma tsu lɛ egbe naa. Ani jeee tsutsɛ lɛ nɔ gbɛnaa nii lɛ ka akɛ ekwɛ tsu ni ama agbe naa nɛɛ nɔ jogbaŋŋ? Ani gbɛnaa nii ko kaaa enɔ akɛ ekatsake nibii kpakpai ni akɛma tsu lɛ ni ekɛ nibii ni ehiii to najiaŋ?

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, fɔlɔi tamɔ mɔ ko ni ma tsu. Amɛsumɔɔ ni amɛtswa jeŋba mli sui kpakpai amɛwo amɛbii amli. Biblia kɛ nɔ ni akwɛɔ nɔ akɛfeɔ enɛ haa. Akɛ nibii ni jara wa tamɔ “shika, jwiɛtɛi, tɛi ni jara​—wa” lɛ to sui ni tamɔ hemɔkɛyeli, nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ mli, mumɔŋ sɛɛyoomɔ, anɔkwayeli, suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ ni aaana aha Nyɔŋmɔ ofe lɛ kɛ emlai lɛ he yɛ Ŋmalɛi lɛ amli.​—1 Korintobii 3:​10-13; okɛto Lala 19:​7-11; Abɛi 2:​1-6; 1 Petro 1:​6, 7 he.

Beni gbekɛ lɛ hu daa lɛ esa ni ekɛfee gbɛnaa nii ni ka enɔ akɛ ebaatswa jeŋba mli sui kpakpai ewo emli. Esa ni efee mɔ ni baasumɔ ni enyiɛ nɔkwɛmɔ nii ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔŋŋ sɛɛ ni ekɛ nibii kpakpai atsu nii tamɔ bɔ ni efɔlɔi fee lɛ. Kɛ gbekɛ lɛ kpoo yɛ edalɛ mli akɛ ebaafee enɛ aloo ekumɔ jeŋba kpakpai nɛɛ eshwie shi lɛ, belɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ he toigbalamɔ ka enɔ.​—5 Mose 32:⁠5.

Mɛni Hewɔ Ewa?

Akɛ ooofee fɔlɔ ni yeɔ omanye ŋmɛnɛ lɛ wa yɛ yiŋtoi enyɔ ko hewɔ. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, fɔlɔi kɛ gbekɛbii lɛ fɛɛ yeee emuu ni amɛtɔɔ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, enɛ kɔɔ nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ akɛ esha he, ni ana eshafeemɔ su nɛɛ kɛtsɔ fɔmɔ nɔ.​—Romabii 5:⁠12.

Yiŋtoo ni ji enyɔ lɛ nɛ: Nibii ni tsirɛɔ gbekɛbii ni daa lɛ fa fe amɛfɔlɔi lɛ pɛ. Kuu mli ni ayɔɔ lɛ fɛɛ naa hewalɛ ko yɛ gbekɛ lɛ susumɔ kɛ eshihilɛ nɔ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, Paulo gbalɛ ni kɔɔ wɔ gbii nɛɛ ahe lɛ saa fɔlɔi ahe. Ekɛɛ akɛ: “Na ole anɔkwale nɛɛ akɛ: je nɛɛ naagbee yinɔ lɛ baafee haomɔ be. Gbɔmɛi baafee mɛi ni sumɔɔɔ nɔ ko nɔ ko kwraa akɛ ja shika kɛ he pɛ; amɛbaafee henɔwolɔi, shwalɔi, kɛ mɛi ajɛlɔi; mɛi ni ebuuu amɛfɔlɔi, trumui, mɛi ni he tseee, mɛi ni edɔɔɔ mɔ he, kpaŋmɔ mlikulɔi, oshekuyelɔi, mɛi ni nyɛɛɛ amɛkɔnɔ nɔ amɛye, mɛi ni hiɛ yɔɔ la, mɛi ni sumɔɔɔ ekpakpa, sɛɛgbɛtsɔɔlɔi, yiwalɔi, henɔwolɔi. Amɛbaafee mɛi ni kɛ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ toɔ Nyɔŋmɔ najiaŋ, mɛi ni hiɛ Nyɔŋmɔ-jamɔ su, shi amɛkwa emli hewalɛ lɛ. Tsi ohe kɛjɛ nɛkɛ gbɔmɛi ahe. (Nɔ ni atsɔmɔ lɛ ji wɔnɔ̃.) ​—2 Timoteo 3:​1-5, New English Bible.

Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ be mli kuu ni akɛ kpaa ni efite nɛkɛ elo nɛɛ mli lɛ, ani eyɛ naakpɛɛ akɛ fɔlɔi komɛi anijiaŋ aaaje wui ni amɛkpa gbekɛbii atsɔsemɔ? Kwɛmɔ nɔ ni ba yɛ afi 1914. Tsakemɔ ko ba yɛ gbɔmɛi ateŋ yɛ afi krɛdɛɛ nɛɛ nɔ, ni enɛ jeee tsakemɔ kɛha ekpakpa. Jeŋ tai enyɔ ni ba kɛjɛ no sɛɛ lɛ ebɛɛ toiŋjɔlɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛtee. Jeŋba kpakpa ni he hiaa kɛha gbekɛbii atsɔsemɔ akɛ onukpai ni tsuɔ amɛgbɛnaa nii lɛ eko bɛ shihilɛ mli ŋmɛnɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, fɔlɔi anɔkwafoi kɛ shihilɛi ni teɔ shi woɔ taomɔ nibii ni amɛsumɔɔ ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ kpeɔ.

No hewɔ lɛ, mɛi fioo ko pɛ fɔlɔi lɛ yɔɔ ni yeɔ buaa amɛ. Tsutsu ko lɛ, fɔlɔi kwɛɔ skul sɔrɔtoi lɛ agbɛ akɛ mɛi ni baatsɔɔ amɛbii lɛ jeŋba mli taomɔ nibii ni amɛ akɛ fɔlɔi lɛ kɛtsuɔ nii yɛ amɛshiai amli lɛ nɔŋŋ. Shi enɛ bɛ dɔŋŋ.

Shirley ni gbe nɔtsamɔ skul naa yɛ 1960 lɛ kɛɛ, “Nɔnyɛɛi ni obalaŋtai kɛkpeɔ ŋmɛnɛ lɛ yɛ sɔrɔto. Tsofai fɔji aloo bɔlɛnamɔ mli heyeli bɛ beni miyɔɔ nɔtsamɔ skul lɛ. Abuɔ zigaret shɛremɔ akɛ nifeemɔ ni ehiii yɛ afii 30 ni eho lɛ mli. Beni mibiyoo onukpa kwraa lɛ tee nɔtsamɔ skul kɛjɛ 1977 kɛbashi 1981 mli lɛ, tsofai fɔji kɛ nitsumɔ bafee naagba waa. Amrɔ nɛɛ tsofai kɛ nitsumɔ egbɛ eshwa yɛ skul bibii lɛ amli. Mibiyoo bibioo ni eye ani 13 lɛ kɛ nakai tsofai kɛ nitsumɔ mli nɔnyɛɛi nɛɛ kpeɔ daa gbi yɛ skul aaafee afii enyɔ sɔŋŋ nɛ.”

Agbɛnɛ, yɛ be ko ni eho lɛ mli lɛ, fɔlɔi kwɛɔ niimɛi kɛ naamɛi, wekumɛi kɛ kuuŋbii agbɛ akɛ amɛbaaye abua ni atsɔse “Johnny.” Shi enɛ hu etsake. Eji awerɛho sane akɛ aaabɔ amaniɛ akɛ yɛ wekui pii amli lɛ, jeee mɛi enyɔ po feɔ ekome amɛtsuɔ enɛ dɔŋŋ; shi jatsu ni yɔɔ tsɔsemɔ mli lɛ fɛɛ ka fɔlɔ kome pɛ kɔŋ nɔ.

Nɔkwɛmɔ Nɔ Ni Yeɔ Omanye Kɛha Fɔlɔi

Eyɛ mli akɛ bi tsɔsemɔ miifee nitsumɔ ni wa ŋmɛnɛ moŋ, shi fɔlɔi baanyɛ aye omanye kɛji amɛkɛ amɛhe ha yelikɛbuamɔ nɔ ko ni aka akwɛ yɛ be nɛɛ mli lɛ​—Biblia lɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baanyɛ afee nɔkwɛmɔ nii aha bo, aloo gbɛjianɔtoo ni okwɛɔ nɔ okɛtsuɔ nii akɛ fɔlɔ. Taakɛ bɔ ni tsumalɔ nilelɔ kɛ plan tsuɔ nii jogbaŋŋ yɛ tsumaa mli kɛyashiɔ enaagbee mli lɛ, obaanyɛ okɛ Biblia lɛ afee gbɛtsɔɔlɔ beni otsɔseɔ obii ni amɛtsɔmɔ onukpai ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ amɛnɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee fɔlɔ ni yeɔ omanye hewɔ aŋma Biblia lɛ, shi ehiɛ ŋaawoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha fɔlɔi kɛ gbekɛbii. Kɛfata he lɛ, eyɛ shishitoo mlai pii ni kɛ akɛtsu nii lɛ, ehe baaba sɛɛnamɔ aha bo akɛ fɔlɔ.​—5 Mose 6:​4-9.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ Diane sane nɛɛ he okwɛ. Ekɛɛ beni ebinuu Eric ni eye 14 lɛ ji gbekɛ lɛ, ebafee “gbekɛ ko ni tsui wa ni ewa akɛ akɛ lɛ aaawie.” Nakai be lɛ mli eyɔse nilee ni yɔɔ Biblia abɛ nɛɛ mli lɛ: “Gbɔmɔ tsuiŋ yiŋtoo tamɔ nu ni mli kwɔ; shi mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ lɛ, egbalaa kɛjeɔ kpo.” (Abɛi 20:⁠5) Kɛha gbekɛbii komɛi lɛ, amɛhenumɔi kɛ amɛsusumɔi​—amɛyiŋtoi diɛŋtsɛ lɛ​—ka amɛtsui nɔ tamɔ nu yɛ nu bu ni mli kwɔ mli. Nakai Eric yɔɔ. Enɛ biɔ nitsumɔ ni wa yɛ fɔlɔ lɛ gbɛfaŋ bɔni afee ni egbala yiŋtoi nɛɛ kɛje kpo. Diane kaiɔ akɛ: “Kɛ ejɛ skul eba lɛ, esumɔɔɔ ni ekɛ mɔ ko gbaa sane. No hewɔ lɛ, mito mitsui shi ni mitao nɔ ni gbaa enaa yɛ skul lɛ mli. Yɛ bei komɛi amli lɛ, mikɛ Eric baawie ŋmlɛtswai abɔ dani ebaajie nɔ ni esusuɔ he yɛ etsui mli diɛŋtsɛ lɛ kpo.”

Yiŋtoo hewɔ ni abuɔ Biblia taomɔ nii ni nɔ kwɔlɛ akɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ yɛ kuku: Yehowa Nyɔŋmɔ ji e-Ŋmalɔ. Agbɛnɛ lɛ ji wɔbɔlɔ. (Kpojiemɔ 4:11) Ele wɔfɔmɔ su ni esumɔɔ ni ‘etsɔɔ wɔ nii ni hi ha wɔ kɛ gbɛ ni esa akɛ wɔtsɔ nɔ.’ Enɛ ji anɔkwale yɛ fɔlɔ lɛ kɛ gbekɛ lɛ fɛɛ he. (Yesaia 48:​17; Lala 103:14) Eyɛ mli akɛ mɛi komɛi baatsu nii fe mɛi krokomɛi yɛ fɔlɔ kpakpa ni aaatsɔ lɛ mli moŋ, shi mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee fɔlɔ kpakpa kɛtsɔ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛha yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ sɛɛnyiɛmɔ nɔ.

Okɛ Mɔ Fɛɛ Mɔ Aye Akɛ Mɔ Aŋkro

Anyɛɛɛ ana gbekɛbii kpakpai kɛjɛ adesa mlai asɛɛnyiɛmɔ mli, ejaakɛ onukpa ko bɛ ni ji fɔlɔ ni “yeɔ emuu.” Gbekɛ fɛɛ gbekɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɔmɔtso su kɛ baŋ, ni esa ni akɛ gbekɛ fɛɛ gbekɛ aye akɛ mɔ aŋkro. Biblia lɛ yɔseɔ enɛ. Bɔni afee ni eye ebua fɔlɔi ni amɛkwa gbekɛ ni akɛ lɛ toɔ gbɛkɛ kroko he bɔ ni esaaa lɛ, shishitoo mla ni yɔɔ Biblia ŋaawoo ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ mli lɛ sa jogbaŋŋ: “Shi mɔ fɛɛ mɔ aka lɛ diɛŋtsɛ enitsumɔ ekwɛ, ni no dani eeena nɔ ko yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli kɛkɛ ni eshwa efɔ nɔ, ni jeee mɔ kroko nɔ lɛ nɔ.”​—Galatabii 5:​26; 6:⁠4.

John ni ji tsɛ ko ni yɔɔ bii enyɔ lɛ na Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni yɔɔ yiteŋgbɛ nɛɛ akɛ nɔ ni ye bua lɛ ni eŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ ebii lɛ eko fɛɛ ko susumɔ ni ekɛaato mɔ kroko nɔ he aloo wekui krokomɛi abii ahe lɛ mli. John tsɔɔ mli akɛ: “Miwo mibii lɛ ŋaa akɛ amɛkakwɛ nɔ ni wekui krokomɛi yɔɔ aloo amɛfeɔ lɛ. Wɔyɛ taomɔ nibii ni wɔto wɔha wɔ diɛŋtsɛ wɔweku lɛ ni esa akɛ wɔhiɛ mli.”

Tsɔsemɔ ‘Kɛjɛ Gbekɛbiiashi’

Mɛɛ be mli esa akɛ jamɔ afee bii atsɔsemɔ ni yeɔ omanye lɛ fa? Gary ni ebi eje skul shishi nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Onyɛɛɛ oha ekpe sɛɛ tsɔ dani oje shishi.” Gary heɔ yeɔ akɛ esa ni gbekɛbii ana nanemɛi diɛŋtsɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli dani amɛje skul shishi po. Enɛ ji yiŋtoo kome hewɔ ni Gary kɛ eŋa lɛ kɛ Evan baa Kristofoi akpeei ashishi kɛjɛ gbi nɔ ni afɔ lɛ lɛ. Gary miikase nɔ ni Eunike, fɔlɔ ni ajie eyi yɛ Biblia lɛ mli lɛ kɛ ebinuu Timoteo fee. Timoteo kase Ŋmalɛ mli tsɔɔmɔi amli ABD lɛ “kɛjɛ egbekɛbiiashi.”​—2 Timoteo 1:5; 3:⁠15.

Timoteo nyɛ kɛ ekolɛ enaa Loise na nɔmimaa akɛ jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔi ji nɔ ni tsake lɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ; shi moŋ, amɛle akɛ Yehowa tsɔɔmɔi ni baaha ele nii ni kɛ mɔ yaa yiwalaheremɔ mli lɛ. Wolo ni Kristofonyo bɔfo Paulo ŋma eyaha Timoteo lɛ kɛɛ akɛ: “Shi bo lɛ, hii shi yɛ nii ni okase ni oyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ amli, ejaakɛ ole mɔ naa ni okase yɛ, ni ogbekɛbiiashi ojɛ ole Ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ni aaanyɛ aha ole nii ni atsɔ Kristo Yesu nɔ hemɔkɛyeli nɔ kɛya yiwalaheremɔ mli lɛ.”​—2 Timoteo 3:​14, 15.

No hewɔ lɛ, Loise kɛ Eunike ye bua Timoteo ni ejwɛŋ Wiemɔ lɛ nɔ ni ekɛ hemɔkɛyeli fɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma lɛ kɛɔ lɛ nɔ. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, ehemɔkɛyeli lɛ ebafeee nɔ ni damɔ efɔlɔi anɔ pɛ, shi moŋ yɛ ŋwɛi nilee ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ nɔ. Enyiɛɛɛ Kristofoi anɔkwale lɛ sɛɛ akɛni enyɛ kɛ enaa ji Yehowa jalɔi hewɔ, shi lɛ diɛŋtsɛ enu ehe shishi akɛ nɔ ni amɛtsɔɔ lɛ lɛ ji anɔkwale lɛ diɛŋtsɛ.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Timoteo hu susu nɔ gbɔmɛi ni enyɛ kɛ enaa lɛ ji lɛ he​—mumɔŋ gbɔmɛi diɛŋtsɛ. Amɛlakaaa lɛ aloo amɛtsɔmɔɔɔ anɔkwale lɛ yɛ pɛsɛmkunya sɛɛnamɔi ahewɔ. Ni amɛjeee osatofoi hu. No hewɔ lɛ, Timoteo bɛ naajiemɔ ko yɛ nibii ni ekase lɛ he. Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ eshihilɛ akɛ Kristofonyo onukpa ni yɔɔ ekaa lɛ kanya enyɛ anɔkwafo lɛ tsui babaoo.

Hɛɛ, akɛ aaafee fɔlɔ ni yeɔ omanye lɛ ji nitsumɔ ni wa, shi taakɛ bɔ ni nyɛ ko ni aŋɔ ewiemɔ awie lɛ kɛɛ lɛ: “Tɔlɛ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ.” Ni enɛ ji anɔkwale titri kɛ fɔlɔi baanyɛ amɛkɛɛ yɛ amɛbii ahe tamɔ bɔ ni bɔfo Yohane ŋma yɛ emumɔŋ bii lɛ ahe lɛ akɛ: “Mibɛ miishɛɛ ni fa fe enɛ akɛ manu akɛ mibii lɛ nyiɛɔ anɔkwale lɛ mli lɛ.”​—3 Yohane 4.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 6]

Tsɔsemɔ he Gbɛjianɔtoo Ni Israel Fɔlɔi Nyiɛ Sɛɛ

Yɛ blema Isreal lɛ, sɔ ka fɔlɔi anɔ akɛ amɛtsɔse amɛbii bibii Iɛ ni amɛtɔɔ amɛ nii. Amɛji tsɔɔlɔi kɛ gbɛtsɔɔlɔi kɛha amɛbii. Fɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ Iɛ baanyɛ ana he sɛɛ kɛji amɛkɛ gbɛjianɔtoo ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ Iɛ baatsu nii. Abaanyɛ awie tsɔsemɔ he gbɛjianɔtoo ni yɔɔ lsrael Iɛ fɛɛ he kuku yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ:

1. Atsɔɔ Yehowa gbeyeishemɔ.​—Lala 34:⁠12.

2. Awo kita akɛ awo tsɛ kɛ nyɛ.​—2 Mose 20:⁠12.

3. Atɛo Mla lɛ kɛ Yehowa nitsumɔi Iɛ awo tsui mli.​—5 Mose 6:​7-21.

4. Ama bulɛ kɛha onukpai nɔ mi.​—3 Mose 19:⁠32.

5. Ama toiboo nɔ mi.​—Abɛi 23:​22-25.

6. Akɛ tsɔsemɔ kɛha shihilɛ tsu nii.​—Marko 6:⁠3.

7. Akɛ tsɔsemɔ ha yɛ nikanemɔ kɛ niŋmaa he.​—Yohane 7:⁠15.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Nyɔŋmɔ Wiemɔ Iɛ ji gbɛjianɔtoo loo wolo ni fɔlɔi kwɛɔ nɔ amɛkɛtsuɔ nii.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje