“Yehowa Jwɛŋmɔ” Taakɛ Ajie Iɛ Kpo Bianɛ Lɛ Ni Aaafi Sɛɛ
1. Mɛɛ maŋ akɛto heloo naa Israel najiaŋ ni yɛ mɛɛ kpaŋmɔ mli?
1 Nyɔŋmɔ Bi lɛ ebaye gbalɔ Mose ni ji teŋdamɔlɔ kɛha mla kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ heloo naa Israel fee lɛ najiaŋ akɛ mɔ ni nɔ kwɔ fe lɛ. Yesu Kristo ebatsɔ Teŋdamɔlɔ ni ahala lɛ áha Yehowa kpaŋmɔ hee ni agba he sane afɔ shi lɛ. Akɛ maŋ ni baye blema heloo naa Israel najiaŋ efee nɛkɛ kpaŋmɔ nɛɛ ni amɛji mumɔŋ Israel, “Nyɔŋmɔ Israel” lɛ. (Galatabii 6:16) Aŋmala Kitai Nyɔŋma lɛ kɛ mlai krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ kpaŋmɔ ni nuu ni yeee emuu, Mose, damɔ mli lɛ awo woji anɔ, shi aŋmalaaa awooo heloo naa Yudafoi loo Israelbii ni áfo amɛ ketia lɛ atsuii kɛ jwɛŋmɔi amli diɛŋtsɛ. Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ yoo akɛ Mose Mla kpaŋmɔ lɛ nyɛɛɛ atsu nɔ ni etaoɔ lɛ hewɔ lɛ, egba kpaŋmɔ hee ko ni abaafee efɔ shi kɛtsɔ Yeremia nɔ, taakɛ áŋma afɔ shi yɛ Yeremia 31:31-34 lɛ.
2. (a) Te fee tɛŋŋ ni Yesu batsɔ kpaŋmɔ Iɛ Teŋdamɔlɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ni mɛɛ be enɛ bɔi nitsumɔ yɛ?
2 Yesu Kristo kɛ lɛ diɛŋtsɛ elá ni ji ewala sɔo nakai shiwoo “kpaŋmɔ hee” lɛ naa yɛ be mli ni egbo kɛ tsui ni ekumɔ yɛ sɛŋmɔtso lɛ no yɛ Yerusalem maŋ lɛ sɛɛ lɛ. Gbɛkɛ ni tsɔ enɛ hiɛ lɛ, yɛ be mli ni ekɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ yeɔ enaagbee Hehoo lɛ yɛ Mose Mla kpaŋmɔ lɛ toiboo mli lɛ, Yesu kɛ kpulu ni wein yoo mli lɛ ha amɛ ni ekɛ shishinumɔ hee ko kpɛtɛ he kɛtsɔ nɔ ni ekɛɛ nɛɛ no: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mija ni aaaŋɔshwie shi ahanyɛ lɛ mli.” (Luka 22:20; 1 Korintobii 11:23-26, NW) Nɛkɛ gbɛ nɔ ebatsɔ Teŋdamɔlɔ kɛha “kpaŋmɔ ni hi” fe Mose Mla kpaŋmɔ lɛ. (Hebribii 8:6; 9:11-28) No hewɔ lɛ ésɔmɔ akɛ Teŋdamɔlɔ kɛba nakai kaselɔi ni Yehowa kɛ amɛ baa kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ kɛjɛ be mli ni ekɛ elá ni ji ewala ni yeɔ emuu lɛ jara lɛ yaha yɛ ŋwɛi yɛ afi 33 Ŋ.B. kɛbaa nɛɛ.—1 Timoteo 2:5, 6.
3. Taakɛ Hebribii 10:16, 16 tsɔɔ lɛ, nɛgbɛ Yehowa ŋmaa kpaŋmɔ nɛɛ mlai lɛ yɛ?
3 Beni ewieɔ kpaŋmɔ hee lɛ he yɛ Hebribii 10:15, 16 lɛ, bɔfo lɛ tsɛ gbalɛ ni yɔɔ Yeremia lɛ, taakɛ Hela Septuagint Version lɛ tsɔɔ shishi lɛ, akɛ: “Ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hu yeɔ wɔ odase. Ejaakɛ ékɛɛ mumo lɛ akɛ: ‘Enɛ ji kpaŋmɔ ni mikɛ amɛ aaakpaŋ yɛ nakai gbii lɛ asɛɛ lɛ,’ Yehowa kɛɛ: ‘Mikɛ mimlai lɛ aaawo amɛtsuii [kar·diʹas] amli, ni maŋma mawo amɛjwɛŋmɔi [di·aʹnoi·an] amli.’”
4. (a.) Mɛni hewɔ okadi tsui lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ yɔɔ sɔrɔto lɛ? (b) Taakɛ Lala 119 tsɔɔ lɛ, Kristofoi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ kɛ tsui lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ tsuɔ nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (d) Mɛɛ be ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ mlai ni aŋmaa yɛ tsuii kɛ jwɛŋmɔi amli lɛ je shishi yɛ?
4 Taakɛ okadi tsui lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ nitsumɔi yɔɔ lɛ, Kristofoi ni atsɔɔ Kristo ni ji Teŋdamɔlɔ lɛ nɔ akɛ amɛ baa kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ baasumɔ Yehowa mlai kɛ amɛtsuii, ni tsɔɔ akɛ nakai mlai lɛ baakanya amɛ, ni agbɛnɛ amɛkɛ hiɛdɔɔ baakai nakai ŋwɛi mlai lɛ, ni amɛkɛ amɛhe akpɛtɛ he kpɛŋŋ. Ni taakɛ lalatsɛ lɛ jaje lɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ.” (Lala 119:97) Yehowa mlai ni akɛwoɔ Kristo kaselɔi lɛ okadi tsuii amli kɛ enɛɛmɛi ni aŋmalaa yɛ amɛjwɛŋmɔi amli lɛ je shishi yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. Nakai be mli afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie Yesu Kristo kaselɔi ni mɛɔ lɛ anɔ ni “lalilɛii” ni anaa batratra kaselɔi 120 lɛ ayiteaŋ ni amɛje shishi amɛwie maŋsɛɛ wiemɔi ni amɛkaseko da ni amɛleee. Eji naakpɛɛ nii lɛlɛŋ! Yɛ odase ni aye atsɔɔ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ ni kwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ hewɔ lɛ, abaptisi mɛi 3,000 akɛ mɛi ni heɔ Yesu Kristo loo Mesia lɛ nɔ amɛyeɔ, aŋɔ amɛ awo kpaŋmɔ hee lɛ ni lɛ ji Teŋdamɔlɔ lɛ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji, yitso 2; Yoel 3:1-5.
5. Namɛi ŋmɛnɛ áŋɔ amɛ awo kpaŋmɔ hee lɛ mli, ni mɛɛ odaseyeli tsɔɔ akɛ mɛnɛɛmɛi ji “tso niji”?
5 Ŋmɛnɛ, yɛ afii 1,900 sɛɛ nɛɛ, “Nyɔŋmɔ Israel” lɛ mli shwɛɛnii ni yeɔ odase akɛ áŋɔ amɛ awo kpaŋmɔ hee lɛ mli ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ebaptisi amɛ lɛ yɛ. Amɛyeɔ odase ákɛ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mlai lɛ ewo amɛ okadi tsuii amli ni aŋmala yɛ amɛjwɛŋmɔi amli. Amɛmiitsu nɔ ni amɛ Teŋdamɔlɔ lɛ gba fɔ shi taakɛ eyɔɔ Mateo 24:14 kɛ Marko 13:10 lɛ he nii. Amɛji “tso niji” yɛ mumɔŋ mutso ni bɔfo Paulo tsɔɔ mli yɛ Romabii yitso 11 lɛ nɔ, ni amɛwoɔ yibii babaoo.
6. (a) Mɛɛ nɔ kroko ni kɔɔ Yehowa “jwɛŋmɔ” lɛ he ejie lɛ kpo kɛjɛ 1935 kɛbaa nɛɛ? (b) “Tooi krokomɛi” lɛ yeɔ odase ni tsɔɔ mɔ yiŋ akɛ amɛyɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ “mla” kɛha ŋmɛnɛ gbi nɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Ájie nɔkroko ni kɔɔ Yehowa “jwɛŋmɔ” lɛ he lɛ kpo kɛjɛ be mli ni afee Washington D.C. Yehowa Odasefoi akpee yɛ afi 1935 lɛ kɛbaa nɛɛ. Mɛni yɔɔ Yehowa “jwɛŋmɔ” mli ni kɔɔ “asafo babaoo” ni agba amɛhe sane afɔ shi yɛ Kpojiemɔ 7:9-17 lɛ ahe? Nɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Toobi lɛ yijielɔi asafo babaoo ni ágba amɛhe asane afɔ shi lɛ sɔmɔɔ yɛ ekadi sɔlemɔwe lɛ, ni abayoo amɛ kɛjɛ 1985. Akɛ mɛi pii ebafata mɛi 840 ni abaptisi amɛ yɛ nakai Washington kpee lɛ shishi yɛ Hɔɔ, June 1, lɛ ahe kɛbashi bianɛ. Ŋmɛnɛ, yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, Tookwɛlɔ Kpakpa, Yesu Kristo “tooi krokomɛi” nɛɛ ateŋ mɛi ni fe akpekpei enyɔ kɛ fa yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he, ni amɛkɛ amɛhe bɔɔ mɛi ni akɛ mumɔ efɔ́ amɛ ni naa kpaŋmɔ hee lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ ahe yɛ be fɛɛ mli ni amɛkɛ amɛhe ewo Maŋtsɛyeli lɛ he odaseyeli nitsumɔ ni agba afɔ shi yɛ Mateo 24:14 lɛ mli. (Yohane 10:16) Taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ, amɛkɛ odaseyeli ni tsɔɔ mɔ yiŋ haa, ákɛ amɛsumɔɔ Yehowa “mla” kɛba nɛkɛ “nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee” lɛ, ni ákɛ Nyɔŋmɔ “mla” lɛ ji nɔ ni amɛjwɛŋɔ he ni no ji nɔ ni amɛsusuɔ he yɛ amɛtsui mli.
Yiwalaheremɔ Kɛtsɔ He Ni Aheɔ Kɛ Naabu Ni Akɛaajaje Nɔ
7, 8. (a) Ani yiwalaheremɔ damɔ yitsoŋ nilee pɛ nɔ? (b) Mɛni ji nɔ ni Romabii 10:5-10 tsɔɔ yɛ bɔ ni okadi tsui lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ tsuɔ nii haa Iɛ he?
7 Yiwalaheremɔ ni aaaná kɛji akɛ kɛmiiya Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ mli yɛ ŋwɛi aloo yɛ shikpɔŋ no Paradiso lɛ mli yɛ Yesu Kristo afii akpe nɔyeli lɛ mli lɛ hu etsooo yitsoŋ nilee kɛkɛ ni ayoo, aloo no ko ni koo jwɛŋmɔ lɛ he. Bɔfo Paulo feɔ enɛ faŋŋ yɛ Romabii 10:5-10. Jɛmɛ ji he ni ewie sane ko ni kɔɔ Kristofoi ni yɔɔ tsui diɛŋtsɛ loo heloo tsui, ni jeee tsui ni atɛo awo amɛmli aloo tsui ni gbɔmɔ ko efee he lɛ yɛ. Nɛkɛ ji bɔ ni etee no yɛ enaataamɔ lɛ mli lɛ:
8 Ejaakɛ Mose ŋma yɛ jalɛ ni jɛ mla mli lɛ hewɔ akɛ: ‘Gbɔmɔ ni yeɔ enɛɛmɛi anɔ lɛ yi aaana wala yɛ mli.’ Shi bɔ ni jalɛ ni jɛ hemɔkɛyeli mli kɛɔ nɛ: ‘Kaakɛɛ yɛ otsui mli akɛ: “Namɔ aaakwɔ kɛaatee ŋwɛi?” No ji, koni eyaŋɔ Kristo kɛkpeleke shi; aloo: “Namɔ aaakpeleke shi kɛaatee shishi bu lɛŋ?” No ji koni eyaŋɔ Kristo kɛjɛ gbohii ateŋ kɛba.’ Shi moŋ te ekɛɔ tɛŋŋ? ‘Bɛŋkɛmɔ wiemɔ lɛ ebɛŋkɛo yɛ odaa mli kɛ otsui mli fɛɛ;’ no nɔŋŋ ji hemɔkɛyeli wiemɔ lɛ ni wɔshiɛɔ lɛ. Shi kɛji okɛ onaabu jaje akɛ Yesu ji Nuŋtsɔ lɛ, ni ohe oye yɛ otsui mli akɛ Nyɔŋmɔ tee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ, aaahere oyiwala. Ejaakɛ tsui akɛheɔ ayeɔ kɛshɛɔ jalɛ he, ni naabu akɛjajeɔ kɛshɛɔ yiwalaheremɔ he.”
9. (a) Mɛni fata mɔ yiwala ni aaahere lɛ he, ni mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai? (b) Mɛni ji nɔ ni esa akɛ Kristofonyo ahe aye diɛŋtsɛ yɛ etsui mli? (d) Mɛni ji Ateenebii lɛ asubaŋ, ni mɛni hewɔ?
9 Enɛ tsɔɔ akɛ sane lɛ yaa shishigbɛ tɔŋŋ aloo eboteɔ mɔ lɛ su kɛ baŋ mli vii diɛŋtsɛ fe nilee ko ni aaana aloo nɔ ni aaabote jwɛŋmɔ lɛ mli kɛkɛ. Ejeee saji anaabuamɔ, emli taomɔ yɛ jwɛŋmɔ lɛ mli ni anyɛ agba fɛɛ atsɔɔ kɛjɛ jwɛŋmɔ lɛ mli. Jeee jwɛŋmɔ lɛ kɛ nilee lɛ ji sane ni he hiaa lɛ; kanyamɔ ji nɔ ni sane lɛ kɔɔ he yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ biɛ. Esa akɛ Kristofonyo lɛ okadi tsui lɛ akanya nɔ ni eheɔ eyeɔ lɛ. Esa akɛ ekɛ etsui muu lɛ fɛɛ ahe Kristo shitee lɛ eye, yɛ naakpɛɛ nii ni Nyɔŋmɔ Ofe lɛ efee lɛ he hiɛsɔɔ ni jɛ etsuiŋ tɔ̃ɔ ni ena hewɔ. Enɛ ji nɔ ko ni kulɛ Kristo nyɛŋ afee aha lɛ diɛŋtsɛ ehe, ni asaŋ gbɔmɔ kroko hu nyɛŋ afee nakai, ni ji akɛ, Nyɔŋmɔ Bi nɛɛ ni etee lɛ shi kɛtee ŋwɛi wala ni kwɔ mli lɛ, (2 Korintobii 4:13) Wɔkaiɔ akɛ Ateene nilelɔi lɛ ni,yɔɔ bɔfo Paulo gbii lɛ mli lɛ yasumɔ ni ‘amɛye fɛo’ yɛ be mli ni amɛnu “gbohiiashitee lɛ he sane lɛ,” ni mɛi krokomɛi hu etooo amɛyiŋ amrɔ nɔŋŋ yɛ sane lɛ he, shi amɛkɛɛ: “Wɔɔsaa wɔboo toi ekoŋŋ yɛ enɛ hewɔ.” Amɛjwɛŋmɔi ni nilee eyi mli obɔ lɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛkpɛlɛ sane hee lɛ nɔ, eyɛ mli akɛ fɛɛ damɔ anɔkwalei ni mamɔ shi faŋŋ nɔ. Amɛteŋ mɛi komɛi pɛ batsɔmɔ heyelilɔi ni amɛkɛ amɛhe bɔ Paulo he.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:21, 32-34.
10. (a) Mɛɛ kanyamɔ esa akɛ tsui lɛ kɛha? (b) No hewɔ lɛ mɛɛ nibii enyɔ Yehowa taoɔ?
10 No hewɔ lɛ esa akɛ mɔ lɛ tsui akanya lɛ loo atsirɛ lɛ ni ehe eye. Etsui ekɛbaahe eye. Kɛ efee enɛ lɛ, kɛkɛ lɛ heyelilɔ lɛ tsui lɛ—emli gbɛ gbɔmɔ lɛ—baakanya lɛ ni ekɛ enaabu ajaje yɛ faŋŋ mli. Esa akɛ ekɛ etsui muu lɛ fɛɛ ahe aye. No hewɔ lɛ sane lɛ jajemɔ kɛ naabu, ni tsui ni heɔ eyeɔ kanyaa lɛ lɛ baanyiɛ sɛɛ. Kɛji akɛ abaptisi heyelilɔ ko yɛ nu mli ekɛfee ehe ni lɛ diɛŋtsɛ ejɔɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ he okadi lɛ, belɛ eejaje nɔ ko ni kɛ yiwalaheremɔ baa yɛ mɛi fɛɛ ahiɛ. Jeee akɛ Yehowa pɛiɔ okadi tsui lɛ mli koni ekwɛ akɛ eeena hemɔkɛyeli ko ni woɔ mɔ hewalɛ yɛ mli lo kɛkɛ, shi moŋ eboɔ nɔ ni ajajeɔ yɛ mɛi ahiɛ lɛ toi.
Anɔkwayeli Mli Ni Wɔɔhiɛ Yɛ “Tsui Ni Hi Kɛwula Shi” Hewɔ
11. (a) David baanya aya nɔ ahi shi akɛ anɔkwafo kɛha Yehowa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Yɛ esha ni efee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni hewɔ David baanyɛ asɔle taakɛ efee yɛ Lala 86:11 lɛ? (d) Namɛi enyiɛ David nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo lɛ sɛɛ?
11 Aŋɔ David ni hi shi yɛ blema bei lɛ amli lɛ hu hɔ́ yɛ tɔmɔ mli, ni afɔ lɛ yɛ esha mli, taakɛ wɔ adesai fɛɛ ji lɛ, shi etee nɔ ehi shi akɛ anɔkwafo kɛha e-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa, ejaakɛ eyɛ okadi tsui ni “hi kɛwula shi” yɛ Israel maŋ lɛ Nyɔŋmɔ lɛ he. (Lala 51:7) Anaa enɛ he odaseyeli yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 15:3: “Ni [Abijam] etsui ehiii kɛwulaaa shi yɛ Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ, tamɔ etsɛ David tsui.” Eji anɔkwale, David kɛ Uria, Hetinyo lɛ ŋa fee esha ko ni ehiii kwraa, shi ekɛ anɔkwayeli tsake etsui ni etsui baye emuu yɛ ehe ni etu eha Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ mli. (1 Maŋtsɛmɛi 15:4, 5) No hewɔ lɛ, David baanyɛ ana yiŋtoo kpakpa ko nɔ adamɔ asɔle akɛ: “Feemɔ mitsui ekome ni mashe ogbɛi lɛ gbeyei.” (Lala 86:11) Eto Okadi ni hi fe fɛɛ eha esɛɛyelɔi yɛ Israel maŋtsɛsɛi lɛ nɔ, ni Maŋtsɛ Asa ji mɔ ni kase David yɛ enɛ mli, ejaakɛ wɔkaneɔ yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 15:14 akɛ: “Asa tsui hi kɛwula shi yɛ Yehowa hiɛ ewala gbii abɔ fɛɛ.”
12. Mɛni biɔ ekaafeemɔ kɛ anɔkwayeli, ni Hezekia jie enɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
12 Eka shi faŋŋ akɛ ebiɔ ekãa kɛ anɔkwale ni mɔ ko aaaye ehe babaoo dani ekpa Nyɔŋmɔ, Mɔ Krɔŋkrɔŋ Fɛ fɛɛ lɛ, adesai atsui Mlipɛilɔ lɛ fai koni ena lɛ mɔbɔ ni esusu ehe. Enɛ ji nɔ ni Maŋtsɛ Hezekia ni jɛ Israel lɛ fee. Beni hela ko mɔ lɛ ni ele akɛ bɔ fɛɛ ni eji lɛ ebaanyɛ egbo ja e-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ ehe wo mli lɛ, Hezekia sɔle akɛ: “Oo, Yehowa, miikpa fai, kaimɔ bɔ ni minyiɛ yɛ ohiɛ yɛ anɔkwale kɛ tsui ni eye emuu mli, ni mifee nɔ ni hi yɛ ohiɛ lɛ.”—Yesaia 38:3.
13. Mɛni esa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ aha ehi amɛjwɛŋmɔ mli yɛ be fɛɛ mli, yɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli?
13 Yɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, ŋmɛnɛ, esa akɛ Kristofoi ni áfɔ amɛ mu, ni áŋɔ amɛ awo ‘kpaŋmɔ kɛha maŋtsɛyeli’ kɛ Kristo yɛ ŋwɛi lɛ mli lɛ aha gbɛnaa nii akɛ amɛaanyiɛ yɛ Yehowa hiɛ kɛ “tsui ni eye emuu” lɛ ahi amɛjwɛŋmɔ mli yɛ be fɛɛ mli. Beni Yesu Kristo yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ akɛ mɔ ni yeɔ emuu lɛ, enyiɛ eŋwɛi Tsɛ, Yehowa hiɛ kɛ “tsui ni eye emuu” tamɔ eblematsɛ odehe David fee lɛ. No hewɔ lɛ, esa Yehowa Nyɔŋmɔ, Maŋtsɛtolɔ lɛ hiɛ jogbaŋŋ akɛ ekɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔyeli aaawo edɛŋ, koni eyaye nɔ yɛ jɛmɛ akɛ “maŋtsɛmɛi a-Maŋtsɛ kɛ nuŋtsɔmɛi a-Nuŋtsɔ” kɛ ekaselɔi ni ji maŋtsɛmɛi kɛ nuŋtsɔmɛi bibii ni hiɛɔ amɛ emuuyeli mli lɛ.—Luka 22:29; Kpojiemɔ 19:16.
14. Mɛni hewɔ akɛ “tooi krokomɛi” lɛ eba “kuu kome” mli yɛ “kwɛlɔ kome?” shishi lɛ?
14 Kristo “tooi krokomɛi” lɛ ni fata “asafo babaoo” lɛ ahe lɛ miikpa gbɛ akɛ amɛbaafee klɛŋklɛŋbii ni baabote Yesu Kristo kɛ ehefatalɔi nɔyelɔi 144,000 lɛ afii akpɛ nɔyeli lɛ mli hiɛkalɔi. (Kpojiemɔ 7:9, 10; Yohane 10:16; Kpojiemɔ 14:1; 20:4-6) Kɛje nakai afi ni ji 1935 ni sa kadimɔ jogbaŋŋ lɛ nɔ kɛbaa nɛɛ, “asafo babaoo” lɛ mlibii lɛ kɛ amɛhe miibɔ nakai Maŋtsɛyeli niyelɔi lɛ ateŋ shwɛɛnii ni kɛ tsui ni eye emuu nyiɛɔ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ ahe. Akɛni nɛkɛ Tookwɛlɔ Kpakpa nɛɛ, Yesu Kristo “tooi krokomɛi” lɛ taoɔ ni amɛkɛ “tsui ni eye emuu” anyiɛ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ hewɔ lɛ, amɛkɛ Maŋtsɛyeli niyelɔi shwɛɛnii lɛ ebafee “kuu kome” bianɛ yɛ “kwɛlɔ kome,” Yesu Kristo shishi. Akɛni amɛhiɛɔ amɛ emuuyeli mli kɛ tsui ni eye emuu ni efee ekome nɛɛ hewɔ lɛ, amɛbaaná hegbɛ krɛdɛɛ ko yɛ Yehowa, Nyɔŋmɔ ni amɛji edasefoi lɛ Maŋtsɛyeli lɛ bembuu yɛ jeŋ fɛɛ lɛ mli gbɛfaŋnɔ.—Yesaia 43:10, 12.
15. Belɛ mɛni wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔda shi yɛ he agbɛnɛ?
15 Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, belɛ wɔ fɛɛ, ákɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ, wɔ Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ kaselɔi lɛ, wɔmiifi Yehowa “jwɛŋmɔ” ni ajieɔ lɛ kpo agbɛnɛ atsɔɔ ejalɔi ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ ni abaptisi amɛ lɛ sɛɛ. Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔ da shi, ni esa akɛ wɔfee nakai hu, ákɛ Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ ejie nɔ ni baa ‘ejwɛŋmɔ’ mli klɛŋklɛŋ ni jɛɛɛ gbɔmɔ ko ni hiɛ heloo kɛ wui ŋɔɔ lɛ kpo etsɔɔ wɔ! Yɛ enɛ hewɔ lɛ, etsirɛɔ wɔ koni wɔjwɛŋ taakɛ bɔ ni Yehowa jwɛŋɔ eyiŋtooi ni yɔɔ nyam lɛ ahe lɛ.
16, 17. (a) Mɛni átsɔɔ akɛ eji “Yehowa jwɛŋmɔ” kɛ “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ yɛ 1 Korintobii 2:16 lɛ? (b) Mɛni ji nɔ ni Filipibii 2:5-8 jieɔ lɛ kpo yɛ Kristo “jwɛŋmɔ” lɛ he?
16 Wɔhiɛ sɔɔ nɔ ni aŋma aha wɔ yɛ 1 Korintobii 2:16 lɛ, akɛ: “Ejaakɛ ‘namɔ ebale Yehowa jwɛŋmɔ, koni etsɔɔ lɛ nii?’ Shi wɔ lɛ wɔhiɛ Kristo jwɛŋmɔ lɛ.” Hela wiemɔ kɛha “jwɛŋmɔ” yɛ biɛ lɛ ji nous yɛ afai enyɔ lɛ fɛɛ mli.
17 Nɔ ko kwraa bɛ ni teɔ shi woɔ ehe yɛ enɛ mli, Kristo “jwɛŋmɔ” lɛ fiɔ “Yehowa jwɛŋmɔ” lɛ sɛɛ, aloo ekɛ lɛ yeɔ egbɔ. Wiemɔi ni jɛ mumɔŋ ni yɔɔ Filipibii 2:5-8 lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkwɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ “jwɛŋmɔ” dani eba shikpɔŋ nɔ lɛ po mli, ejaakɛ wɔkaneɔ yɛ jɛmɛ akɛ: “Nɔ ni Kristo hu jwɛŋ lɛ, no nɔŋŋ nyɛjwɛŋa yɛ nyɛmli, mɔ ni Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ moŋ, shi ebuuu egbɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ akɛ nihaa nii; shi moŋ ejie yɛ ehe efɔ shi, ni eŋɔ tsulɔ su efɔ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ, ni eshihilɛ gbɛfaŋ hu ana lɛ taakɛ gbɔmɔ; eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.”
18. Mɛni ataoɔ yɛ Bi lɛ dɛŋ koni efi e-Tsɛ lɛ “Jwɛŋmɔ” lɛ sɛɛ?
18 Nɔ ni yɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔ mli ji adesai akpɔmɔ kɛmiijɛ naanɔ gbele mli, ni Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ miisumɔ ni efi eŋwɛi Tsɛ lɛ jwɛŋmɔ yɛ enɛ mli lɛ sɛɛ, eyɛ mli akɛ nɔ ni ebaatsɔɔ aha lɛ ji piŋmɔ babaoo yɛ shikpɔŋ nɔ.
19. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔkɛ wɔ okadi tsuii lɛ aaatsu nii ni wɔkɛfi Yehowa “jwɛŋmɔ” lɛ sɛɛ? (b) Mɛni esa akɛ wɔtsu yɛ “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ he agbɛnɛ?
19 Nɔ ni kɛ enɛ kpaa gbee lɛ, kɛji ŋmɛnɛ wɔmiisumɔ ni wɔfi “Yehowa jwɛŋmɔ” lɛ sɛɛ lɛ, belɛ esa akɛ wɔba wɔhe shi yɛ gbɛ ni Kristo fee lɛ nɔ ni wɔkɛ wɔhe aha Yehowa suɔmɔnaa nifeemɔ kwraa. Enɛ nyɛɔ wɔ nɔ ni wɔtsɔmɔ Yehowa Odasefoi, ni akɛni anɔkwale tsui [kar·diʹa] ni suɔmɔ yɔɔ mli tsirɛɔ wɔ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔtsu nɔ ni yɔɔ Yesu Kristo jwɛŋmɔ mli kɛjɛ jeeŋmɔ lɛ, beni ekɛɛ akɛ: “Ni aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase” kɛyashi naagbee lɛ.—Mateo 24:14; Marko 13:10.
20. (a) Mɛni kɛ ekomefeemɔ yɛ nifeemɔ mli yɛ je muu fɛɛ baa agbɛnɛ lɛ? (b) Mɛɛ omanye Nyɔŋmɔ webii ni ámɛfee ekome tamɔ too ku lɛ naa mli ŋɔɔmɔ agbɛnɛ?
20 Wɔ fɛɛ ni wɔji Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ odasefoi ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ ni abaptisi amɛ ŋmɛnɛ lɛ miisumɔ ni wɔna ‘jwɛŋmɔ kome’ yɛ nɛkɛ sɔɔmɔ hegbɛ nɛɛ mli. (Filipibii 4:2) Enɛ haa wɔnifeemɔ feɔ ekome yɛ jeŋ fɛɛ. Nakai ni wɔfeɔ lɛ eha Yehowa Nyɔŋmɔ ejɔɔ Kristo “tooi krokomɛi” lɛ ni fata “asafo babaoo” lɛ ahe lɛ kɛ Kristo Maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi lɛ mli shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ omanyeyeli ko ni yɔɔ miishɛɛ babaoo diɛŋtsɛ ní amɛnaa ŋmɛnɛ yɛ jeŋ fɛɛ yɛ “tooi krokomɛi” lɛ fɛɛ anaabuamɔ mli kɛ naagbee kɔkɔ ni wɔbɔɔ adesai fɛɛ dani ejeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli lɛ anunyam kunimyeli kɛ bembuu lɛ aba yɛ Harmagedon lɛ mli.—Kpojiemɔ 16:16.a
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Ajie kɛjɛ September 1, 1984 Watchtower lɛ mli.
Sanebimɔi komɛi ni akɛtiɔ mli:
◻ Te “tsui” lɛ kɛ “jwɛŋmɔ” baa kpaŋmɔ hee lɛ “mla” ni Yehowa ŋmaa lɛ mli ehaa tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ nibii enyɔ yɔɔ ni kɔɔ yiwalaheremɔ ni aaana he?
◻ Tsui ni “eye emuu” lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔye anɔkwale yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔyɛ “Yehowa jwɛŋmɔ” kɛ “Kristo jwɛŋmɔ”?
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 18]
“Te Oblanyo aaafee tɛŋŋ ni eeeha egbɛ lɛ he atse hu? No ji akɛ ekwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ owiemɔ lɛ naa. Mikɛ owiemɔ lɛ eto mitsui mli koni mikafee esha mishio.”—Lala 119:9,11.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Yehowa eŋmala ekpaŋmɔ hee lɛ “mla” lɛ yɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ atsuii kɛ jwɛŋmɔi amli. “Tooi krokomɛi” lɛ kɛ amɛhe miibɔ amɛhe yɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ mli yɛ miishɛɛ mli agbɛnɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]
Hezekia jie tsui ni “eye emuu” kpo be mli ni eyɔɔ haomɔ mli lɛ. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nakai