Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w10 10/1 bf. 18-20
  • Tsɔsemɔ Bii ni Amɛtsu Amɛsɔ̃i Ahe Nii

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Tsɔsemɔ Bii ni Amɛtsu Amɛsɔ̃i Ahe Nii
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2010
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tsɔsemɔ Obi Kɛjɛ Egbekɛbiiashi
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Fɔlɔi, Nyɛbua Nyɛgboshinii Ni Jara Wa Lɛ He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Fɔlɔi, Nyɛ Nine Ashɛa Nyɛ Bi Lɛ Tsui Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Koni Amɛsumɔ Yehowa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2010
w10 10/1 bf. 18-20

Nibii Ni Haa Miishɛɛ Hiɔ Weku Mli

Tsɔsemɔ Bii ni Amɛtsu Amɛsɔ̃i Ahe Nii

George:a “Nɛkɛ nii nɛɛ yaa nɔ daa gbɛkɛ. Mibi nuu ni eye afii ejwɛ ni atsɛɔ lɛ Michael lɛ gbɛɔ eshwɛmɔ nibii lɛ eshwieɔ shĩa lɛ mli he ni eshwɛɔ yɛ lɛ. Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ maha ehala fɛɛ dani mawɔle lɛ. Shi Michael mli fuɔ waa, ebolɔɔ, ni efeɔ enii basabasa. Bei komɛi lɛ, mimli fuɔ aahu akɛ mibolɔɔ miwoɔ lɛ, shi no haaa wɔteŋ mɔ ko kwraa aná miishɛɛ. Misumɔɔ ni wɔkɛ miishɛɛ ayakamɔ shi. No hewɔ lɛ, migbaaa enaa dɔŋŋ akɛ ehala nibii ni egbɛɔ eshwieɔ shi lɛ, mi diɛŋtsɛ mihalaa.”

Emily: “Naagba lɛ je shishi beni mibi yoo Jenny ni eye afii 13 lɛ eyanuuu nɔ ni etsɔɔlɔ lɛ tsɔɔ yɛ skul lɛ shishi. Jenny foɔ ŋmɛlɛtswaa kome sɔŋŋ kɛ́ ejɛ skul eba. Miwo hewalɛ koni ebi yelikɛbuamɔ yɛ skul, shi Jenny kɛɛ etsɔɔlɔ lɛ yitsoŋ wa, no hewɔ lɛ enyɛŋ ebi. Mika akɛ mikɛ mlifu baayanina tsɔɔlɔ lɛ yɛ skul koni masopa lɛ jogbaŋŋ. Minu he akɛ mɔ ko mɔ ko bɛ hegbɛ akɛ etaa mibi ni mishwɛɛɛ ehe kwraa lɛ miishɛɛ nɔ!”

ANI bei komɛi lɛ, onuɔ he tamɔ George kɛ Emily? Taakɛ eji yɛ fɔlɔi nɛɛ agbɛfaŋ lɛ, ewa kɛha mɛi babaoo akɛ amɛaana akɛ amɛbi ko kɛ naagba miikpe loo ebɛ miishɛɛ. Tɔ̃mɔ bɛ he akɛ fɔlɔi aaabu amɛbii ahe. Shi kɛlɛ, shihilɛi ni ba nɛɛ ha fɔlɔi lɛ ná hegbɛ ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛkɛtsɔɔ amɛbii lɛ bɔ ni atsuɔ sɔ̃ he nii ahaa. Eji anɔkwale akɛ nɔ ni afii 4 bi baakase lɛ yɛ srɔto yɛ nɔ ni afii 13 bi baakase lɛ he.

Anɔkwa sane ji akɛ, jeee be fɛɛ be obaahi obi lɛ masɛi ni obu ohe kɛjɛ naagbai ni ekɛbaakpe lɛ he. Yɛ be ni sa mli lɛ, gbekɛ lɛ baashi etsɛ kɛ enyɛ ni ‘ebaatere ejatsu’ ni ji lɛ diɛŋtsɛ esɔ̃. (Galatabii 6:5; 1 Mose 2:24) Bɔni afee ni bii anyɛ akwɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe lɛ, esa akɛ fɔlɔi kɛfee oti ni ma amɛhiɛ akɛ amɛaatsɔse amɛbii lɛ ni amɛbatsɔmɔ onukpai ni susuuu amɛ pɛ amɛhe ni amɛtsuɔ amɛsɔ̃i ahe nii. Enɛ feemɔ bɛ mlɛo!

Miishɛɛ sane ji akɛ, fɔlɔi baanyɛ akase bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye ha, kɛ gbɛ nɔ ni etsɔ etsɔse amɛ lɛ. Yesu fɔɔɔ bii. Shi ehala ekaselɔi lɛ kɛ yiŋtoo akɛ ebaatsɔse amɛ ni ewo amɛ hewalɛ koni amɛya nɔ amɛtsu nitsumɔ lɛ, bɔni afee ni kɛ eshi po lɛ amɛnyɛ amɛtsa nɔ. (Mateo 28:19, 20) Nɔ ni Yesu nyɛ etsu lɛ tamɔ oti ni fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ taoɔ akɛ eshɛ he lɛ, no ji etsɔse ebii lɛ ni amɛbatsɔmɔ mɛi ni tsuɔ amɛsɔ̃i ahe nii. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee efɔ̃ shi eha fɔlɔi lɛ ateŋ etɛ he okwɛ.

‘Too Okadi’ Oha Obi Lɛ Be ni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.” (Yohane 13:15) Ehe miihia ni fɔlɔi hu atsɔɔ amɛbii lɛ nɔ ni sɔ̃ he nii ni aatsu lɛ tsɔɔ, ni amɛfee he nɔkwɛmɔnɔ hu amɛha amɛ.

Bi ohe akɛ: ‘Ani mifɔɔ bɔ ni mafee matsu mi diɛŋtsɛ misɔ̃i ahe nii lɛ he wiemɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ? Ani miwieɔ bɔ ni mitsui nyɔɔ mimli ehaa kɛ́ mitsu nii waa miha mɛi krokomɛi lɛ ahe? Aloo mifɔɔ nii ahe wiemɔ, ni mikɛ mihe toɔ mɛi krokomɛi ni sumɔɔɔ nitsumɔ ni wa lɛ ahe?’

Eji anɔkwale akɛ mɔ ko mɔ ko yeee emuu. Bei komɛi lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nuɔ he akɛ sɔ̃i ni jwere wɔ nɔ lɛ fa tsɔ. Shi ekolɛ bɔ ni otsuɔ osɔ̃ he nii ohaa lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ ni baanyɛ aná obii lɛ anɔ hewalɛ koni amɛna bɔ ni ehe hiaa akɛ atsu sɔ̃i ahe nii, kɛ sɛɛnamɔi ni jɛɔ mli kɛbaa.

KAA ENƐ OKWƐ: Kɛ́ ebaahi lɛ, okɛ obi lɛ aya nitsumɔ, ni otsɔɔ lɛ nɔ ni otsuɔ kɛyeɔ obuaa weku lɛ yɛ shika gbɛfaŋ. Obaanyɛ oha obi lɛ afata ohe kɛyatsu kwasafo nitsumɔ. No sɛɛ lɛ, okɛ lɛ asusu bɔ ni otsui nyɔ omli akɛni oyaye obua kɛtsu nakai nitsumɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:35.

Gbɛkpamɔ ni Abaanyɛ Ashɛ He Yesu yɔse akɛ ebaahe be dani ekaselɔi lɛ baafee klalo kɛha nitsumɔi kɛ sɔ̃i ni jwere amɛnɔ ni ekpaa gbɛ akɛ amɛbaashɛ he lɛ. Be ko lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Miyɛ nii pii lolo ni makɛɛ nyɛ; shi nyɛnyɛŋ mli nyɛmɔ amrɔ nɛɛ.” (Yohane 16:12) Yesu haaa ekaselɔi lɛ kome too atsu nitsumɔ ko amrɔ nɔŋŋ ni eyeee ebuaaa amɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ehe be babaoo ni ekɛtsɔɔ amɛ nibii pii. Yesu mɛ kɛyashi ena akɛ amɛ sɔŋŋ amɛbaanyɛ amɛtsu nitsumɔ ni ekɛbaawo amɛdɛŋ lɛ dani ekɛ nitsumɔ lɛ wo amɛdɛŋ.

Nakai nɔŋŋ nilee bɛ mli akɛ fɔlɔi baabi ni gbekɛbii atsu sɔ̃i ni amɛshɛko tsumɔ lɛ ahe nii. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ beni gbekɛbii lɛ daraa lɛ, fɔlɔi ayɔse nitsumɔi ni sa ni amɛbaanyɛ amɛkɛha gbekɛbii lɛ ni amɛtsu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehe miihia ni fɔlɔi atsɔɔ gbekɛbii lɛ bɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛbaaha amɛhe afee falefale, amɛbaasaa amɛtsu mli, bɔ ni akɛ be tsuɔ nii, kɛ bɔ ni akɛ shika tsuɔ nii yɛ nilee mli. Kɛ́ gbekɛ bɔi skul lɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ aha gbekɛ lɛ ale akɛ skul nifeemɔi ni akɛbaaha lɛ lɛ ji sɔ̃ ni he hiaa waa ni esa akɛ etsu he nii.

Jeee sɔ̃i pɛ esa akɛ fɔlɔi kɛwo amɛbii adɛŋ. Shi esa akɛ amɛye amɛbua bii lɛ yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ akɛ amɛbaaye omanye lɛ mli. George, ni ji tsɛ ni atsi etã kɛtsɔ hiɛ lɛ bayɔse akɛ nɔ hewɔ ni Michael mli fuɔ kɛ́ ebaaloo eshwɛmɔ nibii ni egbɛ kɛshwa shi lɛ ji akɛ, enaabuamɔ kɛ etoo bafeɔ sɔ̃ ni tsii ha Michael. George kɛɛ akɛ: “Yɛ nɔ najiaŋ ni mikɛ mlifu baabolɔ awo Michael lɛ, mibɔ mɔdɛŋ akɛ matsɔɔ lɛ gbɛ nɔ ni ebaatsɔ etsu nii lɛ.”

Mɛni tuuntu efee? George kɛɛ akɛ, “Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, mito be pɔtɛɛ ni mikɛbaahala shwɛmɔ nibii lɛ daa gbɛkɛ. Ni mikɛ Michael fɛɛ tsuɔ nii lɛ, wɔhalaa tsu lɛ fã kome dani wɔyahalaa fã kroko. Miha nitsumɔ lɛ baafee shwɛmɔ, miha ebatsɔ tamɔ akaŋshii, no ji aatao mɔ ni baatsu nii lɛ oya. Etsɛɛɛ ni nifeemɔ nɛɛ bafata nibii ni wɔfeɔ dani wɔwɔɔ lɛ ahe. Miwo Michael shi akɛ, kɛ́ etsu nii lɛ oya lɛ, makane wolo ni mikaneɔ mihaa lɛ dani ewɔɔ lɛ ekroko hu mafata he maha lɛ. Shi kɛ́ etsuuu lɛ oya lɛ, mafo be ni mikɛkaneɔ wolo lɛ mihaa lɛ lɛ nɔ kuku.”

KAA ENƐ OKWƐ: Susumɔ nɔ ni okpaa gbɛ akɛ obii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atsu kɛye ebua ni shĩa nitsumɔ afee mlɛo lɛ he. Bi ohe akɛ, ‘Ani mikã he miifee nibii komɛi miiha mibii lɛ, ni kɛ́ mishi miha amɛ lɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaanyɛ amɛfee lɛ?’ Kɛ́ nakai ji sane lɛ, okɛ obii lɛ atsu nakai nitsumɔ lɛ kɛyashi obaaná hekɛnɔfɔ̃ɔ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaanyɛ amɛtsu he nii. Ha amɛle akɛ kɛ́ amɛtsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ jogbaŋŋ lɛ, obaajuro amɛ, shi kɛ́ amɛtsuuu lɛ jogbaŋŋ lɛ, obaagbala amɛ toi. No sɛɛ lɛ, kɛ́ nɔ ni sa toigbalamɔ lɛ, kɛha, ni nɔ ni sa juromɔ hu, kɛha.

Okɛ Gbɛtsɔɔmɔ Pɔtɛɛ Aha Taakɛ tsɔɔlɔ kpakpa fɛɛ tsɔɔlɔ kpakpa ji lɛ, Yesu le akɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni atsɔɔ nɔ akaseɔ nii ji ni akɛ he awo efeemɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu wie akɛ be eshɛ ni ekaselɔi lɛ baanyɛ atsu nii lɛ “etsu amɛ enyɔɔnyɔ kɛtsɔ ehiɛ kɛtee maŋ fɛɛ maŋ kɛ he fɛɛ he ni lɛ diɛŋtsɛ ebaaya lɛ.” (Luka 10:1) Shi kɛlɛ, etsuuu amɛ kɛkɛ ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ fataaa he. Dani ebaatsu amɛ lɛ, ekɛ gbɛtsɔɔmɔi pɔtɛi komɛi ha amɛ. (Luka 10:2-12) Beni kaselɔi lɛ ku amɛsɛɛ ni amɛkɛ omanye ni amɛye lɛ he amaniɛbɔɔ ba lɛ, Yesu jie amɛyi ni ewo amɛ hewalɛ. (Luka 10:17-24) Eha amɛna akɛ eyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ amɛmli akɛ amɛbaanyɛ amɛtsu nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ, ni ená amɛhe miishɛɛ.

Kɛ́ ewa kɛha obii lɛ akɛ amɛaatsu sɔ̃i ahe nii lɛ, te ofeɔ onii ohaa tɛŋŋ? Ani obɔɔ mɔdɛŋ ni otsu nibii ni obii lɛ sheɔ he gbeyei akɛ amɛaatsu lɛ, ni okɛ no feemɔ akaha amɛnijiaŋ je wui? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, obaanu he akɛ “ohere” obi lɛ loo otsu sɔ̃ lɛ oha lɛ.

Shi susumɔ enɛ he okwɛ: Kɛ́ daa nɛɛ ohe feɔ oya “kɛhereɔ” obii lɛ yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, mɛni otaoɔ otsɔɔ lɛ? Ani ootsɔɔ akɛ oyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ amɛmli, ni akɛ oheɔ oyeɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛtsu sɔ̃i ahe nii? Aloo ookɛɛ amɛ akɛ amɛkã he amɛji abifabii ni nyɛɛɛ amɛhe nɔ ko amɛfee, ni esa akɛ amɛkɛ amɛhe afɔ̃ onɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli?

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, te Emily ni atsi etã kɛtsɔ hiɛ lɛ tsu ebi lɛ naagba lɛ he nii eha tɛŋŋ? Yɛ nɔ najiaŋ ni Emily diɛŋtsɛ baaya eyana Jenny tsɔɔlɔ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ esa akɛ Jenny diɛŋtsɛ ayana etsɔɔlɔ lɛ ni ekɛ lɛ awie. Emily kɛ Jenny fɛɛ fee ekome kɛŋmala sanebimɔi koni Jenny kɛya skul. No sɛɛ lɛ, amɛsusu be ni esa akɛ Jenny kɛ etsɔɔlɔ lɛ ayawie lɛ he. Amɛkase gbɛ nɔ po ni Jenny baatsɔ ekɛ tsɔɔlɔ lɛ agba sane lɛ. Emily kɛɛ akɛ, “Jenny ná ekãa ni ekɛ etsɔɔlɔ lɛ yawie, ni tsɔɔlɔ lɛ jie eyi akɛni enyɛ ekɛlɛ bawie lɛ hewɔ. Jenny nu he akɛ ebɔ mɔdɛŋ waa, ni nakai ji bɔ ni mi hu minu he.”

KAA ENƐ OKWƐ: Ŋmaa naagba ko ni obi lɛ kɛkpeɔ amrɔ nɛɛ. No sɛɛ lɛ, ŋmaa nɔ ni obaanyɛ ofee kɛye obua obi lɛ ni ekpee naagba lɛ naa, shi jeee ni ‘obaahere’ lɛ. Okɛ obi lɛ akase gbɛi anɔ ni ebaatsɔ etsu naagba lɛ he nii. Ha obi lɛ ana akɛ oyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ emli akɛ ebaanyɛ etsu naagba lɛ he nii.

Kɛ́ daa nɛɛ obɔɔ mɔdɛŋ akɛ obu obii ahe kɛjɛ shihilɛ ni mli wa he lɛ, belɛ oogbe amɛnyɛmɔ ni amɛkɛaakpee shihilɛ mli naagbai anaa lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wajemɔ obii lɛ kɛtsɔ tsɔsemɔ ni obaatsɔse amɛ ni amɛtsu sɔ̃i ahe nii lɛ nɔ. Enɛ ji nikeenii ni nɔ bɛ ni obaanyɛ okɛke obii lɛ ateŋ eko.—w10-E 05/1.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Atsake gbɛi lɛ.

BI OHE AKƐ . . .

▪ Ani nibii ni mikpaa gbɛ akɛ mibii lɛ afee lɛ, amɛbaanyɛ amɛfee lo?

▪ Ani mikɛɔ amɛ nɔ ni amɛbaanyɛ amɛfee koni amɛye omanye, ni mitsɔɔ amɛ bɔ ni amɛbaatsɔ amɛfee lɛ?

▪ Mɛɛ be nɛ ni miwo mibi lɛ hewalɛ loo mijie eyi?

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje