Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
◼ Ani Yudafoi lɛ yɛ mla naa hegbɛ akɛ amɛgbeɔ Yesu, taakɛ Pilato wiemɔi ni yɔɔ Yohane 19:6 Iɛ tsɔɔ lɛ?
Wɔnyɛŋ wɔma nɔ mi kɛji akɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ Romabii Iɛ kɛ hegbɛ ha Yudafoi Iɛ koni amɛsɛŋ mɛi.
Beni Yuda jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɔ ŋaa ni amɔ Yesu Iɛ, amɛkojo lɛ. Yɛ kojomɔ Iɛ mli lɛ, “onukpai Iɛ kɛ gwabɔɔ Iɛ fɛɛ tao amale odase yɛ Yesu he, koni amɛgbe Iɛ.” Yɛ naagbee lɛ, amɛbu Yesu fɔ akɛ ebɔ musu ni amɛkɛɛ akɛ belɛ “esa gbele.” (Mateo 26:59, 60, 65, 66) Shi beni “maŋ onukpai Iɛ fɛɛ tee Yesu yinɔ apam koni amɛgbe lɛ lɛ,” amɛkpala lɛ kɛtee Roma amralo Pilato hiɛ.—Mateo 27:1, 2.
Nɛkɛ shihilɛi nɛɛ eha mɛi pii emu sane naa akɛ Yudafoi lɛ bɛ hegbɛ ko ni jɛ Romabii lɛ aŋɔɔ akɛ amɛgbe Yesu Kristo yɛ nakai jamɔ naafolɔmɔ lɛ naa. Nɔ ni maa nɛkɛ jwɛŋmɔ nɛɛ nɔ mi ji hetoo ni Yudafoi lɛ kɛha beni Pilato kɛɛ amɛyakojo mɔ ni amɛfolɔɔ enaa lɛ yɛ Yudafoi Iɛ amla shishi lɛ. Amɛha hetoo akɛ: “Wɔ lɛ wɔbɛ hegbɛ akɛ wɔgbeɔ mɔ ko.” (Yohane 18:31) Yɛ anɔkwale mli lɛ, blema sane ko ni agba yɛ Yerusalem Talmud Iɛ mli lɛ kɛɔ akɛ aaafee afii 40 dani akpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. Iɛ, no mli lɛ Yudafoi Iɛ elaaje hegbɛ ni amɛyɔɔ ni amɛkɛgbeɔ efɔŋfeelɔi lɛ.
Belɛ kwɛ bɔ ni eyɔɔ naakpɛɛ mɔ akɛ aaakane Pilato wiemɔ ni yɔɔ Yohane 19:6 lɛ. Yɛ be mli ni ehaa bolɔmɔ ni jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi Iɛ bolɔɔ akɛ asɛŋ Yesu lɛ hetoo lɛ. Pilato kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ diɛŋtsɛ nyɛŋɔa Iɛ ni nyɛyasɛŋa Iɛ mɔ, ejaakɛ mi lɛ minaaa fɔbuu sane ko yɛ ehe.” Etamɔ nɔ ni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛ nɔ ni Yudafoi lɛ ewie yɛ Yohane 18:31 Iɛ kpaaa gbee.
Yudanyo yinɔsaneŋmalɔ Flavius Josephus kɛ sane ni mɔ ni kɛ hiŋmɛi na ha tsɔɔ nɛkɛ naataomɔ nɛɛ mli. Ebɔ amaniɛ akɛ yɛ be mli ni Romabii lɛ batutua Yerusalem yɛ afi 70 Ŋ.B. Iɛ, atuatselɔi Iɛ gbala amɛhe shi kɛtee sɔlemɔ we lɛ. Tabilɔi ni Ia ekpa amɛhe kpɔtɔɔ nɛɛ ebote he ni atsi gbɛ akɛ esaaa akɛ abaa jɛmɛ akɛni jɛmɛ yɔɔ krɔŋkrɔŋ hewɔ lɛ. Akɛni tatsɛ Tito mli wo la akɛni nɔ ni amɛfeɔ Iɛ buleɔ jɛmɛ akɛni Romabii lɛ po buɔ jɛmɛ akɛ eji shikpɔŋ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ hewɔ Iɛ, ebolɔ ewo amɛ akɛ:
“Nyɛ gbɔmɛi ni ahiɔ! Ani jeee nyɛ nyɛtswa nɛkɛ tɛ husu nɛɛ yɛ biɛ koni nyɛkɛbu nyɛ Shia Krɔŋkrɔŋ Iɛ he lɛ? Ani nyɛkɛ tɛi tɛtɛrɛbii hɔlɔɔɔ mli ni akɛ Hela niŋmai eŋmala nɔ kɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔ nɔ hu, ni nyɛkɛmiitsi mɔ fɛɛ mɔ ni baateke kpoku Iɛ gbɛ? Ni ani wɔhaaa nyɛ hegbɛ koni nyɛgbe mɔ fɛɛ mɔ ni aaateke kpoku Iɛ, kɛji akɛ eji Romanyo po? Belɛ mɛni hewɔ nyɛ mɛi ni nyɛye fɔ nɛɛ nyɛnaanaa gbohii anɔ yɛ mli lɛ?”—The Jewish War. ni G. A. Williamson tsɔɔ shishi, baafa 312. Nɔ ni atsɔmɔ lɛ ji wɔnɔ.
No hewɔ lɛ kɛji akɛ Romabii Iɛ eŋmɛɛɛ Yudafoi Iɛ agbɛ ni amɛgbe mɔ ko yɛ maŋ nɔ fɔŋ feemɔ ko he po lɛ, etamɔ nɔ ni amɛkɛ hegbɛ ko ha ni amɛgbe mɔ ko yɛ jamɔ mli nɔtɔmɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ he. Ekolɛ Yudafoi ni kɛ Yesu wo Pilato dɛŋ Iɛ susu akɛ amɛbaasumɔ akɛ amɛaaha Romabii lɛ agbe lɛ, ekolɛ koni amɛha egbele lɛ afee nɔ ni anyaŋeɔ babaoo, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ kɛ maŋbii lɛ te shi wo Iɛ amɛbaate shi amɛwo maŋsɛɛbii ni gbeɔ lɛ lɛ. (Galatabii 3:13; 5 Mose 21:23) Shi akɛni Pilato miisumɔ ni ekwa nakai naagba lɛ hewɔ Iɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ diɛŋtsɛ nyɛŋɔa lɛ ni nyɛyasɛŋa lɛ mɔ.” Ekolɛ eetao ni etsɔɔ hu akɛ enuɔ he akɛ kɛji akɛ sane lɛ ji jamɔ mli nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, belɛ esa akɛ Yuda jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ diɛŋtsɛ atere Yesu gbele lɛ he gbɛnaanii lɛ.
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 30]
Nɛkɛ niŋmaa ni akpɛ ni ana yɛ sɔlemɔ we Iɛ kpo Iɛ nɔ Iɛ (kwɛmɔ nɔ ni akala Iɛ) bɔ Jeŋmajiaŋbii Iɛ kɔkɔ koni amɛkateke sɔlemɔ we Iɛ gbogbo ni baa shi Iɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Reproduction of the city of Jerusalem at the time of the second temple—located on the grounds of the Maryland Hotel, Jerusalem
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[Baafa 16]November Daa Gbi Ŋmalɛ
(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)